Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

HONFOGLALÁS ÉS TÖRZSI ÁLLAM

Anonymus gestájának megítéléséhez. AUSZ 1979.44—59. uö. Rómaiak és vlachok Nyesztornál és Anonymusnál. Századok 1978. 623—661.) bizonyítja, hogy P. mester munkáját 1210 táján készítette, valamint feltárja, hogy a Gestában szereplő népnevekből az őket takaró népek földrajzi elhelyezkedése és kiléte csak nagy filológiai apparátussal határozható meg, dönthető el. A Körtvélytó Hódmezővásárhelyről nyugatra a Tisza melletti Körtvélyes puszta táján lehetett. A Botva mocsár és a Gyümölcsény erdő helye ma már nem lokalizálható. A Bőd rév (Szentes és Csongrád között) az egész középkoron át a Tisza fontos átkelőhelye volt. Csongrád vára feltehetően már a honfoglalás előtt fenállott az itt élő szlávok központjaként. A magát Ondtól származtató Baár-Kalán nemzetség a XTn. századtól szerepel Csongrád megyei birtokaival az oklevelekben. A nemzetség és vára, Csongrád fontos szerepet játszhatott a megye megszervezésében. Lásd: TF I. 882—883. 2 A törzsenként letelepedő honfoglalók közül, újabb kutatások szerint, a megye délnyugati részét és Szeged környékét a fejedelmi törzs szállta meg míg a Maros mentét és az Al-Duna közötti vidéket Ajtony törzse birtokolta. Anonymus utalása Ajtony bolgár származására a törzs déli szomszéddal kialakult jó kapcsolatainak emlékére épülhetett. Azt a földet végül, amely a Maros folyótól egészen Orsova váráig terül el, egy bizonyos Gálád nevű vezér, aki Bodony várából jött, foglalta el a kunok segítségével. Az ő ivadékából született Ajtony, akit aztán jóval később, Szent István király idejében, Doboka fia Csanád, a király unoka-fitestvére Maros melletti várában megölt, mivelhogy az említett királynak minden dologban ellene szegült. Csanádnak az említett király a jó szolgálatért feleséget adott, és neki adományozta Ajtony várát összes tartozékaival egyetemben, amint hát szokásuk a jó uraknak híveiket megajándékozni. Ennek a várnak most is Csanád a neve. Ajtony megölésének le.rása. ANONYMUS: A magyarok története, (részlet) XIII. század eleje. Kiadva: SRHI. 49—50. Latin. Pais Dezső ('GYÖRFFY GYÖRGY: i. m. 145.) fordítása. — Gálád vezér nem volt történelmi személyiség, alakját Anonymus alkotta. Bodony vára a bulgáriai Vidinnel azonos. A kunok szerepeltetése a leírásban történelmi anakronizmus. A Csanád apjaként feltüntetett Doboka feltehetően az észak-erdélyi Doboka megye első ispánja és névadója volt. Ajtony vára, Marosvár, a későbbi Csanád (Cenád, Románia) volt. A szöveg elemzésére lásd: BO 12—13.