Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TÖRÖK BERENDEZKEDÉSE, A MEGYEI KERETEK FELBOMLÁSA 1542—1596

A mártélyi jobbágyok levele sorsukról Náádsdy Tamás nádorhoz. 1559. június 9. Szövege kis modernizálással kiadva: H. BALÁZS ÉVA: Jobbágylevelek, Budapest 1951, 32—33. Magyar. A mártélyiak és a vásárhelyiek közötti határ pereskedésre lásd; HMVT HL 53. 91 A török elleni harcok állandósulása miatt a magyar királyi, földesűri és egyházi adó zás hagyományos rendszere általakult. Gyula vára az általa lefoglalt helységeket egy összegben (summa) adóztatta. Ebben az összegben sokszor a királyi és földesúri, de néha az egyházi adó is benne volt, s cenzusnak hívták. A Gyula által adóztatás alá vont helységek a gyulai váruradalmat alkották, ezek adózásának formáiról és összegeiről a várban elszámolásokat vezettek. Ezeket az elszámolásokat urbáriumnak nevezték. Az Erdélyhez húzó vagy oda elmenekült földesurak egész falvait vagy falvakban lévő részportáit „hűtlenség" címén a magyar királyi igazgatás elkobozta, s rendszerint Gyula vára igazgatása alá adta. Ilyen módon az 1552—1559 közötti időszakban a gyulai vártartomány (adóztatási övezet) déli határa a Tiszától nyugatra Tápéig, s a Marostól délre pedig Kanizsáig terjedt ki. ...Varkocz Tamás birtokainak nevei, melyek hűtlenségéért Ő Szent Királyi Felség rendelkezésére lefoglaltattak; Makó, ezt bírta ugyanaz a Varkocz Tamás, kisebb arányát birtokolta, Firgett [Férged], teljes egészében, Ezeket a birtokokat mindjárt azután a gyulai várhoz foglalták le, mint javaiból jó elszámolást vezetve (...) Tápé birtok, csaknem Szegedhez ér el, most is a gyulai várhoz foglalt, e birtok lakói adnak cenzus [-adót] évente 16 Ft-ot (...) Részletek a gyulai vár urbáriumából. Eredetije: OL. E-156, U et C. Fasc. 104, Nr. 85ja, fd. 17—18. Latin. Vass Előd fordítása. Keltezését egy utólagos bejegyzés szerint 1559-re tehetjük. — SZAKÁLY FERENC (Szeged I. 634.) említi, hogy Szeged és környéke adózását Eger végvára 1561-tó biztosan átvette Gyulától. 92 A Gyula elleni török támadás 1566 tavaszán indult meg. Szulejmán szultán május 1-én hagyta el Isztanbult, de már korábban pár héttel unokaöccsét, Pertef pasát, a krimi-tatár és a moldvai — havasalföldi segédcsapatokkal Gyula ellen irányította. Pertef pasa seregrésze Belgrádból már május végén Csanádhoz ért. Itt átkelt a Maroson, és Mezőszöllősön vert tábort. A pasát kisérő közel 40 ezer tatár, akik most először harcoltak a török csapatok támogatására Magyarországon, rövidesen kifosz-