Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TÖRÖK BERENDEZKEDÉSE, A MEGYEI KERETEK FELBOMLÁSA 1542—1596

tolta és feldúlta a mai Csongrád megye tiszántúli részeit. Közel egy hónapig várakozott a pasa a mezöszöllősi táborban, és csak seregének előreküldésével, július 4-én, érte el Gyulát. Gyula végvárakét hónapig védte magát, de a védők szeptember 2-án feladták a várat, s ezzel a Tisza-Maros közén is kiteljesedett a hódoltsági élet. A Maros vizét érvén azon átúsztasson, Hogy túlsó partjára hamarabb juthasson, Elsőben pusztítsa Csongrád vármegyének Tiszán innen való részét szép földének, Ezek után mindjárt el is indultának, Három napok múlva Szőllőshöz jutának. És kilenc nap múlva egy sánczot vérének, S igy három vagy négy nap benne heverésznek, Maguk kipihenve, hogy ismét Szélylyel prédára majdnem mind elmentek, Vénet, ifjat, szüzet összedaraboltak, S elkezdve Szőllősnél Tiszáig raboltak, Újvárost és Kutast, az oroszok házát, Szentest, Kis-Ecserdet és Derekegyházát, Fecskést és Csomorkánt midőn összevágták, Egész Hód vizéig a földet feldúlták... Veres krónika Pertef pasa Gyula ostromára vonuló hadáról. Nyomtatott régi verses krónika. Szerzője nincs megnevezve. Magyar. Közölte: MATÓK BÉLA: Budapesti Visszhang, 1856. 2. 25. Ismételt kiadása SZEREMLEI ///. 63. Gyula vára elestére lásd: BO 146—150. — A krónika véleményünk szerint későbbi alkotás, utánérzésből született. Oroszok háza: Orosháza. 93 A csanádi szandzsák mind ez ideig ismert legrégebbi teljes és részletes török adóösszeírását, az 1579/80. évi defter őrzi. Ebben a defterben a földművelésből származó jövedelmek adófizetőit falvanként, családneveikkel írták össze. A csanádi szandzsák több náhijére, a szandzsáknál kisebb területegységre (a. m. török járás) oszlott fel, s ezek közül számunkra a csanádi náhije a legértékesebb, mert területének majdnem fele a mai Csongrád megye keleti felét alkotja. A csanádi náhijéban összesen 80 lakott települést és 50 elpusztult faluhelyet vettek számba, mégpedig úgy, hogy nyolcvanból 34 lakott település 50 elpusztult faluhelyet művelt meg, tehát átlagosan 2,34, elpusztult faluhely esett egy lakott településre. A lakott települések adófizetőinek száma és családneveik azok nagyságát és nemzetiségét is megmutatják.