Büdszentmihályi Reformátusok Lapja, 1938 (2. évfolyam, 1. szám)
1938-01-01 / 1. szám
4 Büdszentmihályi Reformátusok Lapja Az alábbiakban három „véleményt“ közlünk gyülekezeti lapunk felöl Dr. Vasady Béla debreceni egyetemi tanár többek közt a következőket irja: „Az ily gyülekezeti értesítő megjelenése nagyon szép jele annak, hogy a gyülekezet életében belső megújhodás folyamatai indultak meg. Az összetartozás és egyetakarás lelkét is nagyban szolgálhatja az ily gyülekezeti lap. Szívből kívánom, hogy a büdszentmi- hályi gyülekezet tagjai között minél több olvasója legyen a lapnak“. Kende Miklós tiszabüdi főjegyző véleménye szerint: ... Ez a lap életet jelent és életet teremt. Jelenti azt, hogy a büdszent- mihályi gyülekezet él és dolgozik. Keresi, kutatja azt az utat, melyen a hozzátartozó híveket a szeretet széttörhe- tetlen szálaival Istenhez, Jézus Krisztushoz s ezáltal egymáshoz kapcsolhatja. Megteremti ez a lap a református hi- vek közt az összetartást, kifejleszti közöttük az összetartozás érzését. A bizonytalankodókat és kíshitüeket megerősíti a hitb. n. Hivő és cselekvő életet teremt az egyházban. Szeressük tehát és megértő szívvel olvassuk e lapot! De nem elég csak olvasni e lapocskát, hanem véleményünket — egyházunk javát s a lelki élet kimélyitését szem előtt tartva s emberi gyarlóságaikat és indulatainkat leküzdve — szabadon kell ebben nyilvánítanunk, hogy ez a lan az egész büdszenmi- hályi gyülekezetnek a tükörképét mutassa mindenkor és ne csupán egykét hivatását ideálisan betölteni igyekvő lelkipásztornak a buzgolkodása s magvetése legyen. Növelje meg és mutassa meg ez a lap azt a szemet-lelket gyönyörködtető eredményt, amit a magvetők lelkes és fáradhatatlan munkája megérdemel. „Mert Isten az, aki munkálja ben. netek mind az akarást, mind a mun- kálást jó kedvéből. Mindeneket zúgolódások és versengések nélkül cselekedjetek“. (Pál. Filipp.-2: 13—14 v.) Nagy f Sándor atyánkfia igy vélekedik lapunkról: „E lap csak egy .kis csecsemő, mely m nt egy kis gyermek ölömet akar osztogatni. Azonban a csecsemő is úgy növekszik, hí gondos k. zek ápolják. Legyünk mi is büdszentmiháiyi reformátusok gondos ápálói e kis lapnak, hogy szépen megnövekedvén, örömünk teljen benne. Sőt dicsekedhessünk vele és ne legyünk rákényszerülve, hogy fuikározó atyafiak“ lapját olvassuk, mint azt sajnos sokan megh szik. Ugyanis ha kiváncsiak vagyunk, hcgv n i történik a nagyvilágban, ne lennénk-e sokkal, inkább kiváncsiak, hogv mi történik a mi egyházunkban, mely nekünk nevelő édesanyánk ?!“ Az egyháziegyelemről Református anyaszentegvházunknak Jézus tanításából fakadó joga és kötelessége az egyházfegyelem gyakorlása. A Máté evangélium 18. rész 15- 20. versei mutatják fel a jézusi fegyelmezés alapjait. Hitvallásos könyveink az evangéliumi egyházak története mind azt mutatják, hogy az egyházfegyelem gyakorlása lényegesen hozzátartozott egyházunk életéhez. Magyarországi református egyházunk 300 éven át gyakorolta az egyházfegyelmet tisztviselő és tagjai felett egyaránt. Majdnem száz év óta azonban magyar református egyházunkban csaknem teljesen megszűnt az egyház* tagok fegyelmezése. A fegyelem gondolatának elhalványodása kapcsolatos azzal, hogy anyaszentegyházunkban is mind erősebb tért hódított az úgynevezett liberális theológiai gondolkozás, amely letérve az evangéliumi alapról, megengedhetetlennek tartotta a fegyelmezést, Sőt az a tény, hogv bizonyos tekintetben a mai egyházak igen erőtlenek, mind arra vezethetők vissza, hogy ez a magát modernnek nevezett theológiai gondolkozás az egész magyar kálvinizmust elerőtleni- tette és legyengítette. Jelszavakban és szabadosságban élte ki magát, ez a theológiai gondolkozás és sajnos re