Budapesti Értesítő, 1944. március/1
1944-03-01 [1866]
alakítsa. A cikk megállapít ja.,, hogy a mezőgazdasági termelés alél ki kell vonni és erdősiteni kell azokat a területeket, amelyeknek . csapadékkapacitása l'JÓ mii]imétérnél kövesebb- mor^ 7 özek a területek tul nagy' szárazságnak mar~alókai. Aa egész tág szempontjából tekintve a dolgot, ezek a csekély eeapadéku területek a vízerek vizszálli-* tását is veszólyezteti]: ; inert hiszen a csaDadék legnagyobb részét nem a felszíni vitíolyáfcokkaJ - hanem a föld alatti szivárgással ad- ' jak le a vizercknek* viao.ee 1 ;, vizhozama visszatükrözi a csapadékok szabálytalan eloszlását is*, A nagyvis és a kisviz fölváltva veszélyeztetik a tehnikai vizkihasznáHst. • Hogy a kiegyenlítés megtörténhessék, azokat a területeket, amelyek nem tároljak kellőképpen a ősapádékor., erdősiteni kell mert az erdő, mint növényi takaró, a csapadékvizet jobban tárolja* Ezt a csagadék-oároló szerepet a legjobban a vegyes erdő látja olj Az ilyen területek -oráósitóse tehát az erdőgazdaság eminens feladata. . A csapadékot táróié talajjal szembon felállított második követelmény ugy sz/1, hogy a természetes csapadékkapacitást mezőgazdaságilag teljes mértékbon kell kihasználni, erre azonban csak az egé&zságes termőtalaj képes. A porhanyósitott termőtalajjal folytutott ujabb vizsgálatok b.obizonyitott:Üt. hopy a szántók t>orhanyithatőságá.a->k hiányos volta nem függ a talaj természetétől, hanom kulturbetegs;' amely a természetellenes aeg.iivelés: folyonanyakónt jolentkezí''--.. AÍB őstermelő saját földjének ne csak munkása do háziorvosa is legyen, Szabadítsa fel magát a talajnivei6a mehanikusan alkalmazott módszerei'elél s egy ásóval kezében tanua-ja meg y hogy a rög keresátmetazotén felismerje a porhanyithatóság hiányai s az adott esetben döntenie is kell, miképpen kezelje az okét. hogy porhanyós földet nyerhoasen« ösakia ilyképpen lehetséges Í beteg fold megjavítása. A talaj túlnyomó nedvessége vagy szárazaága abban a mértekben veszti el veszélyességet* amilyen mértékben sikerül a talaj kiegyensúlyozott via* gazdaságát biztosítani, A termőtalaj liumuszrétegé^'*'". megóvása t$hát t az őstermelők talajjavító munkálataival a mező.gazeaság és a vizgazdoaág egyik legszélesebb kürü feladata. A talaj gárolgási veszteségét r. szél nagymértékben segiti elő.A szélben a növények vízszükséglete is sokkal nagyobb. Ennekkövétkezmónye, hogy a tárják behozhatatlan vízhiányban szenved, de mindenkeppen vizpocsáklást jelent,. Arre kell tehát törekedni, hogy' a szélet nagy területen fékezhessük valamiképpen. Különösön a talajhoz közölálló légrétugbon, azaz a szél súrlódási felületét ». tájék átalakításával nagyobbítani kell.. A tájék "feldurvitása" akkor a legjobb s oa egyben a leghatásosabb szélfékezés is, ha a tájékot laza rendszerrel üisetjuk bs egyes fákkal.és bokrokkal. A földek öntözése, mint tehnikai rendszabály, csak akkor mutathat fel egészséges fejlődést, ha ezzel egyidejűleg sikerül elérni a ta~ lajklima elsztyeppeérdesének neggátlasát a biológiai tájápolással. Hatásos szélvódelem nélkül a földek öntözése n-*a járhat a kivént eredménnyel, ellenkoaőleg, csak siettoti EZ olsztyepposedést, A raesgyézés helyreállítása s a tervszerűen létesített bokrositás a közérdekű vizgazdaaág legsürgősebb feladatai közé tartozik tehát s a parerzti kulturtájók gyógyításának légiéitosabb rendszabálya. / B.üJ* / Deutsche Bu^OOCJT. ar 1 ..WTLCOX WERKE_Ao . QV q.. SJL^%JkJU&J5p. ,E s se n, II, 29« / hc / A Peuieche Ba&ótfok und-Wilcox gőakazín. üvek r.t* a-. 19*-2'43, übleti évre ujre 6 % utalók fizotósét határozta ele / B».& / / m /
