A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, április-június (46. évfolyam, 74-145. szám)
1909-06-03 / 124. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA # 1. ,,Tissa vidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely Jelleg tekintetűben megfelel a Békéi vármegyében él CaongrM, valamint JUz-Nacykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti rétzelben termelt buzik ttlaginak s mely a nevetett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „F«jérni«gyel btu»“ alatt oly búza értendő, maly Jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának * mely a MVczett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 3. „Pestvldókl bu»“ alatt oly búza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vinotőrében — a Mai, pomM <■ vád Járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánnági kő«»“ alatt oly búza értendő, mely JeHeg tekintetében megfelel a Torontál éa Temes vármegyékben témáit basák trtagáTrt I anfe a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 5. „Bácskai bau“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunameoä rémek Hv«t*tévd — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. #) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek Jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maro« és a Délkelet! Kárpátok által liséllull részében termelt hasonnemfl árpák átlagának s mely a nevezett »agy ezekkel szomszédos területeken termett 2. „Felsőmagyarországi árpa" alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza Jobbparti vármegyékben és Nőgrád várnagyéba termelt basonnemQ árpák átlagának i mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrületeken termett. 3. „Dunántali árpa" alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva én az országhatár áMai UrthiM részében termelt hasonnemfl árpák átlagának s mely a nevezett területen termett ## Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Duaántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Feteőmaiyirwtzáfl hirgany«11 ateä MjK a Nőgrád, Esztergom, Hont, Bars, Zilyon, Uptó, Árva, Turőc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, OöraSf és Kia-Hegt, Bmswí, l«s>»s, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „*yfrté<H kurgoaya" alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máraauran aMgyéktm toratalt burgonya. ..Patti tuir|e*yaH alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jáaz-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya, „(énségl t«rgia|»‘ alatt értett a Bécs-Bodreg, Békét, Cssegrád. Arad. Torontál, Tanét ét Kntt»-SxBrénv megyékben taraiéit burgoaja. »IrtKMyl kargaa^« alatt fc+cMk a UrétfMfAatHN tar*«# kwtaam Í : 1. Unter „Th»l»in»oizen‘‘ Ist solcher Welzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den nks der Theiss der Comitate Csongrád und ]4sz-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen NachbargeWet^n^geerntrtjvu^d£^^ ist solcher Weizen zn verstehen, welcher hinsichtlich Typus deai Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ^ u L _ . , „ 3. Unter „F«t®r Boden-Welzen“ Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate 1 est-Pilis- Soft-KMcaa — die Bezirke Bl», Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizen» entspricht und weicher im genannten Gebiete «der uj dessen Nachbargeüet«'i geerntet^« ^ ist solcher Welzen za verstehen, welcher hinsichtlich Typus dom Durchschnitte ía Cosiitsien Torontál und Tea««« «Sechsten Weizens entspricht und welcher Im genannten Gebiete oder in dessen Nachbaräbietnn geerniet wurde. ,n„ 5. Unter „Bácskaer Wellten“ ist solcher weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte dps im Comitate Bács-Bodrog die TkeSe entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher Im »enannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. «) lTunter „Tlicissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dom Durchschnitte der in dem durch die l.ieiss, d.e Ma^os and die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alfäld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen NacbbargeWeten^ >oljerun r,<c1ie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, »eich« hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der In den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrad gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdajrabisolie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchachnit.e der in tan durch die Donau, die Drat und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiet 6“™«* ** Kartoffeln. Unter „Transilanuiilache Kartoffeln“ sind die fa! den elf Comitaten jenseits der Donau raernteten Kartoffeln zu verstehul. Unter _0**run«art»otie Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nőgrád, Esztergom, Hob«, Bars, Zólyom, Uptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, baros, Xbanj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Bylrar Kartoffeln sind die in den Com taten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, l/gocsa und Märamaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geerntete« Kartoffeln zu verstehen. Unter „Bir,ater Kartoffeln sind die m den Comit..ten Bác^Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Tarentáí, Temes und Kras*&-Sz#réiiy geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „awbanbQrger K*rt«ff«l» sind die tn aea Comtlaicfi htaatg* jjeerateten Kartoffeln *u verstehe». XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 junius 3. (csütörtök). 124. szám. Időjárás ; S7én-schön Witterung ; p Vízállás reggel 7 órakor i , oa„ Wasserstand 7 Uhr Friih j ' " ' ' Hőmérő reggol 7 órakor i i iq n Thermometer 7 Uhr Früh { "T ^ Légsúlymérő reggol 7 órakor l m m Barometer um 7 Ub.r Früh f Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve .............. K 28.— Házhoz hordva .............. „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 86.— Külföldre........................ „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjeleli ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BŐRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ...........................K 28.Ins Haus gestellt ........ „ 82.— Per Post für Ungarn nnd Österreich................... „ 36.— Für das Ausland ........ „ 48.— Einzelne Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt j k ___ WilHTfitthÍÍVQ/> Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit that, tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános ‘ UHlÄaHC« rw Ilii/ tltUOt >>r. sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. | Qg|||0||Sjyg© íTI Ű G fe.» __ GßtVf’itfP welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Arak készpénzben lOO kilogrammonként. K. tól—K.-ig. . „. , . „7 Preise netto Gasse per 100 Kilogramm von K. — bis E. uj K.&s:zaru* — JSffeeUve Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 83 (Tiszavidéki .................... Theiss .................................. t Fej érmegyei ................... Com. Fejér ......................... Hí<Pestvidéki ... ... ... ... Pester Boden ... ........ ........ IBánsági... ....................... Banater................................ 'Bácskai.... .................. ... Bácskaer ... ......................... Szerb .................................... Serbischer.............................. Román ........................ ... ... Rumänischer ......................... Bolgár ............................. ... Bulgarischer .........................------------------------------30 60 30 35 30 45 30 60 30 60 31 10 30 85 30 95 31 — 31 IC 31 — 30 75 30 85 30 90 31 — 31 45 31 15 31 25 31 40 31 45 31 30 31 10 31 15 31 30 31 30 31 75 31 40 31 50 31 70 31 76 31 76 31 55 31 55 31 70 31 75 31 60 32 20 31 85 32 — 32 20 32 20 31 60 31 85 31 70 31 75 31 85 31 85 32 30 32 10 32 15 32 30 32 80--------------------Koks — Jtoggen ... ......................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kur» Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-Ig — bis Zab — Wafer ............ ... K-tól — vor. K-ig — bis Elsőrendű Középminöeég ü ................. Príma ... ............. ... ...... Mittel ................................... 20 85 20 30 21 — 20 70 Elsőrendű ........ ... .... ........ Prima Középminőségű .................. Mittel 18 - 17 50 18 20 17 90 A.* i>K — G®rsts ... ____... ... ... /Takarmány, elsőrendű _ Futter, Príma ... .... ... ... ... 1 „ másodrendű _ » Sekunda .................. ^{Sörfőzésre, tisz a vidéki ... Brauer, Theiss... ................... | „ felsőmagyar.... „ Oberungar .................. ' . dunántúli ........ , Transdanub................ 17 50 17 10 17 70 17 40 Tengeri — Mais ... .. ................... Magyar, új... ........................ Ungar., neu ........ -........... Román v. bolgár, ó .............. Rumlin, o. bulgar., alt ........ Szerb .... ................... ........ Serbisch................................... Fehér ........ ...........„ ... ... Weisser .. ........ .................... 15 70 15 80 Köles — Hirse ......... .................. — — b) Háti iriddre« Repce — Keps— ................... ... ... — TermimvaarB. Káposztarepeo .................. ... Kohlreps .......................— — Réparepoe ............................. Sübsen... ..............................----------HaiépidS — Termin ■Délutáni iVa őréig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közboesü árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis ll/s Uhr Nachmittags zu den höchste» und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne ZwischenkMrse Árfolyam 1 Vs érakor Kurs JfVs Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar búza — Ung. Weizen ... ........... _ _ _ ....... ... ... _ _ _ _ _----------Búza — Weizen ................. ... ... .............. 1909 október . ... ... ... 26 90 27 63 26 92 27 70 Oktober 26 80 26 78 26 82 26 73 27 C2 26 9; 27 68 27 56 27 80 ....... ............. ... ............................................. • f po --- — -- —- --- — ------ —1910 április ... ............ April ... Äozs — Koggen ............................................... 8 20 62 20 64 1909 október ........ .... Oktober 20 54 20 72 20 56 20 20 ßO _____ _______ « «« -- -............-......................... Tengeri — Mais ... ... .. ... ... ................... 1909 julius "... ............ Juli. 1909 augusztus... .. ... Auffi 15 82 )5 88 15 80 15 92 15 86 14 58 15 88 14 62 ist 1910 május ................... Mai........ ... ................... 14 52 14 74 14 58 ____ ... .... .................................. .............. ................... ........ .... ........................ ... ... .... .............. ... í£hI> — Jtiafar .................................................... 15 30 15 32 1909 október ........ . Oktober 15 28 15 4f 1« — --— .—-------- -- .... .......................................... . ...................................................................... Káposztarepce — Kohlrej 19C9 augusztus .............. August c) Hat;üvnd@R*«. Fel 28 80 29 — mondott árakban előfordult kötések. — Terminwaare. ín gekündigter Waare vorgefaUene Schlüsse. Magyar huxa — Uog. Weizen .......................................-........ Köze — Kogg en ..................... ........ Sah — )í . .. _ — ___ .... .......... Bu*a — Weisen .............. .............................. Tengeri — M <l) Le» ‘»is Liqu Káposastarepce — Kohlreps ........ zámoló árfolyamok« — idatienskiirse. Magyur Vuy.rt — Ungari«c?ser VetMS-. ... ... .............. —-----— — Kon» — Koggen. ...................................................................................----------Bujsa — Weisen ............................................................. Tengeri — M — — KápOBztarejíce — Kohlrep« •amm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. II. Buzakorpa. — Weizenkleie. Preise netto Casse per lOO Kilogt Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Azonnali szállításra ........ Prompte Lieferung........ Junius ............................. Juni J 12 80 12 60 11 70 Kartojfe 12 90 12 70 11 90 In, effekti ve 12 80 12 60 11 80 12 90 12 7C 12 12 60 Szeptember—deczember _ S entember—Dezember... 11 7C Arak készpénzben ÍOO kilogrammonként. **HL Burgonya, készáró. — W(l(irc Preise netto Casse per JOO Kilogramm. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdannbísche ........ .............. Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ... ............................. ... Erdélyi — Siebenbürger. ......... ........ ........ Bánsági — Banater ........................ ... ... ... Pesti — Pester ... ... ... ...........„ .............. Fehér — Weist | Róssa — Rosa | Sárga — Gdb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirthschafttiche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. ~~ Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ... ... .............. Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ......................................... Erdélyi — Siebenbürger ........ ......................... Bánsági — Banater ............. .... . ... ... — lucte. Fehér — Weins \ Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bü fi 20-5 50 5 20 -5 50 5 10 -5 40 ÍV. 6 50-7 00 6 50-6 80 Különféle 6 80-7 20 terményei — — — Kéazárú — Effective Waare Árfolyam —- Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefaUene Leszámoló árfolyam Liquidhtione- - Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kPtések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld \ áru—Waare pész — Geld árú —Waare Ingyen hordó , Franco Fans, netto Tar r. kg.-ként IHsznózsb Scliweinel Budai Vidék lOBti ............................................. Budapesté Landfeit — 168 — 159 —----------:::::: 'ott .............. ................................................... J.Oö kg.-ként Szalonna ................... Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet.............. Városi légenszáritott 4 drbos .............. Stadtwaare, luftgetrooknet 4 stückig _ „ w 3 „ — — — „ u 3 „ — Füstölt......................... ......................... GerÄncfcert— ........ ........................ ... 130 - 142 — 131 — <43 -----------.......... ’ Sí 100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva ... ........................ Árfolyam — Kurs K-tól — tio» | K-ig — bis K-tól — von | K-lg — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 darabos 85 , 100 120 130 darabszámén 75 st üokig » W » Gara 32 50 26 — 24 — 21 — 33 50 37 — 25 — 22 — 31 — 24 50 21 60 17 50 32 — 25 60 22 50 18 50 RK . 100 190 Pflaumen 130 való felelősség nélkül ... ohne ntie der Stückzahl .............. Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbisches Hordóval együtt, tiszta súlyban . Inclusive Fass, netto Gewicht Sz Pl ilvaiz ... ................... 37 50 39 — 34 — 35 — üanmenmus .............. HXJ kg. kési Hereinair .. ............ Lucerna, mapvir 1908. évi T.nznrnnr nntrarisnli« 19fiP K-fó! — t<ow K-ig — bis-----— — ............. pest ftQf m inclusive A höher. Gtrund der vöm 24 vorgefallenen 88ecuranz. bií Sc Kleesaate Lóhere, aprószemű 1908. évi .............. Rothklee kloinkörnig 190! » középszemű 1908. évi .............. * mittelkörnig 190í napvRBmnű Í908. ívj _ pmhkörnii» 1Ö0f .................. ........ .............------bis Heller V. Hajózási fuvardíj Budapestre “ — Schiffs/rat A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze versi« Díjtételek fillértől—fillérig Győrbe a fuvardijtétel 22 fillérrel magasabb. — Nach Győr isi de jht nach Budai hen sich per 100 Kilogram r Frachtsatz um 22 Heller 29. Mal 190» hlflsse. Frachtsätze von HellerPancsováról Újvidékről 59-62 53-66 Bezdánról 45-48 Kalocsáról 37-40 Dunaföldvárról Szentesről 37-40 73-76 Szegedről Zentárói ^ Titolről 59-62 57-60 55-58 Mitroviozáról Temesvárról 73—76 87-90 Nagybecskerekről 59-62 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztemlők. Reklamationen sind, binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
