II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1912
A cserkészmozgalom pedagógiai és nemzeti jelentősége
II. Az ifjúság erkölcsi, szellemi és testi dekadenciáját, továbbá nevelésének hézagait nemcsak nálunk, hanem a külföldön is világszerte észlelték és érezték. Tantervekkel és nevelési rendszerekkel odakünn is eleget kísérleteztek, de teljesen kielégítő eredményeket nem értek el. Látták a helyzet tarthatatlanságát, de rajta segíteni nem tudtak. Végre — alig öt évvel ezelőtt — Angliában, a praktikus nevelés klasz- szikus hazájában, megszületett a várva-várt új nevelési rendszer. Egy lelkes, hazaszerető tábornok, Baden-Powell, hosszú idő alatt szerzett és sokoldalú tapasztalatai alapján, évekig tartó megfontolás és kísérletezés után lepte meg vele a világot s emeljük ki mindjárt itt, hogy ez a rendszer egyetemes, minden részletkérdésre és szükségletre való kiterjeszkedésénél fogva elméletileg ezidőszerint a legtökéletesebbnek mondható, a gyakorlatban pedig úgyszólván mindenütt bevált, ahol intencióit átérezték és átélték. Baden-Powell eredetileg csak hazája ifjúsága számára dolgozta ki nevelési rendszerét, különös figyelemmel annak bel- és külpolitikai szükségleteire, de csakhamar olyan változtatásokat ejtett meg rajta, melyek bármely nemzet számára elfogadhatóvá tették. Az új nevelési rendszernek cserkészet a neve, a szerinte nevelt fiúk boy-scoutok, cserkészfiúk. Az elnevezés a vadászat terminológiájából van véve s rendkívül kifejező. Utal arra, hogy az új rendszer az emberiséget vissza akarja vezetni erejének ősforrásához, a természethez ; rámutat arra, hogy gyakorlati irányban kívánja a fiúk ismeretkörét kibővíteni ; céloz arra, hogy folyton kutatni kell az életnek azon útjai után, melyek a testi-lelki épséghez, a tökéletességhez vezetnek. A cserkésznevelés célja nem kevesebb, mint egy új embertípus kialakítása. Ez a cél három részre tagozódik s külön-külön veszi figyelembe a lelket, szellemet és testet. Legfontosabb pontja a jellemnevelés, melyhez bizonyos hasznos, gyakorlati ismeretek elsajátítása és kézügyesség fejlesztése s végül az észszerű testnevelés járul. A jellemnevelésnek a cserkészet egészen szokatlanul nagy területet biztosított programmjában. S ebben a tényben bizonyára senki sem fog hatásköri összeütközést látni a többi nevelési tényező munka- programmjával, senki sem fog illetéktelenséget megállapítani. A jellem- nevelés fontosságát nem lehet elégszer és eléggé hangsúlyozni. «Multum adhuc restat operis multumque restabit, nec ulli nato post mille saecula praecludetur occasio aliquid adhuc adiiciendi» (Seneca, Epist. mor. 64., 7.). De azért ezzel a cserkészet nem akar belekontárkodni a többi nevelési faktor főként a vallás benső ügyeibe, csupán a változott viszonyokhoz képest új kifejezést óhajt adni a vallás régi, bevált erkölcsi igazságainak. Hangsúlyozzuk tehát, hogy nem új erkölcstanról van
