VI. kerületi állami főreáliskola, Budapest, 1911
IV. Habina János
20 számottevő szerepet vitt politikai téren is a városban s az ebből folyó bizalom 1888'ban megválasztotta őt a régi szabad' elvü'párt kecskeméti hivatalos orgánumának, a hetenkint meg' jelenő „Kecskeméti Lapokénak szerkesztőjévé, melyet 1888 — 1892'ig szerkesztett s mint ilyen, pártjának törhetetlen s erős, harczos tollú tagja volt. Kecskeméti tevékenysége azonban lassankint kifárasztotta Habinát s némi változatosságot, csendesebb munkát keresni a fővárosba vágyott, hova saját kérelmére 1897'ben intézetünk' hoz helyeztetett át. Budapesten Habina a köztevékenységtől visszavonulva egészen az iskolának élt s kötelességei teljesí' tésében itt is ugyanazt a pontosságot és hűséget tanúsította, mely tulajdonságok kecskeméti tanárkodását is kitüntették. Lassankint rajta is jelentkezett azonban a tanári hivatás testet' lelket emésztő, ideggyötrő hatása s Habina erős szervezete is 33 évi szakadatlan, hűséges tanármunka után az általános elfáradás, ideges kimerültség jeleit kezdte mutatni s ennek tudatában ő készséggel beleegyezett abba, midőn arra alkalma nyílt, hogy törvényes jogon nyugalomba vonűljon. Habina szerény egyénisége sohasem kereste az elismerést s hívságos kitüntetéseket, akkor sem, mikor könnyen módjá' ban lett volna olyanokban részesülnie s ezért ő most a jól teljesített tanármunka után egyedül saját öntudatában találja hosszú tanári pályájának legszebb elismerését s eme munká' val jól kiérdemelt nyugalmában még sok boldog esztendőt kíván neki sok ezernyi tanítványainak, hü barátainak s kollé' gáinak szeretete. Dr. Krécsy Béla.
