V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1916

IV. Károly

I

Geöcze loárd űr,

(1873-1918.)

Hosszú, nehéz betegség után 1916. november 26-án halt meg. Tudtuk, hogy nagy beteg, de azért mégis erősen bíztunk felgyógyulásában. Bíztunk szervezetének hatalmas erejében, nem tudtuk elképzelni, hogy ilyen korán távozzék az élők sorából, — éppen ő, akire még olyan nagy szükség lett volna. Sok és nagy munka várt még reá. Várt reá és munkájára az iskola — a mi iskolánk, amely megfogyott tanári karával immár három esztendeje zsellér-sorban tengődő életet él, várt reá és szeretetére családja, melyben az aggódó hitves és a sok gyermek a háború kitörése óta csak közvetve érezte az apai szeretet gondoskodását, várt reá és hatalmas teremtő elméjére a tudomány, hogy azt a nagy alkotást, amelynek eddig még csak jóformán alapköveit rakta le, teljes egészében felépítse. Hiába volt minden szerető, aggódó és reményteljes várakozás. Ez a rettenetes háború, amely már annyi nyomorúságot és szenvedést hozott magával, őt is áldozatul követelte: örökre elvitte a mi iskolánk egyik buzgó tanárát, egy nagy család szerető és gondozó apját, a tudományt mivelő magyar világ egyik önzetlen és fáradhatatlan munkását.

Geöcze Zoárd 1875-ben született, Budapesten. Középiskolai tanulmányait a VIII. és IV. kerületi községi főreáliskolákban végezte; 1898-ban szerezte meg tanári oklevelét Budapesten, 19.10-ben doktori oklevelét Páris-