V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1913

Rombauer Emil emlékezete. Binder Jenőtől

35 Hofer Károly halála folytán megüresedett igazgatói széké­ben szerette volna látni. Ekkor magasabb érdekekre való tekintettel s bizonyos kelletlenségek hatása alatt is, melyek az utolsó időkben Brassóban érték, elvállalta e megtisztelő megbízást s az említett év április hó 30-án fájó szívvel elhagyta a várost, hol tizenkilenc éven át volt egyik legkivá­lóbb vezéralakja a magyarság szellemi életének. Tisztelői nagy serege siratta távozását, de szeretett iskolája fájlalta azt legjobban. „Közel két évtizeden át működött Rombauer isko­lánk élén — mondja az intézet az évi Értesítője — s ezt az időt intézetünk aranykorának lehet majd nevezni. Páratlanul gycrs és sikeres fellendülésének forrása elsősorban az igaz­gató, aki élete javát, tudását, összeköttetéseit és magánva­gyona jelentékeny részét is föreáliskolánk gyarapítására for­dította.“ Nehéz szívvel búcsúznak tőle tanártársai s tanítvá­nyai egyaránt s mindannyiok forró kívánsága volt, hogy új működési körében is oly eredmények kisérjék munkáját, mint aminőket brassói tevékenysége mutat fel. * Rombauer tehát elfoglalta uj állását Budapesten. Mily különbség az illúziók dagadó vitorláival Brassóba in­duló ifjú ember lelkesedése és az öregség küszöbén álló, lelki életében a skepsisig lehiggadt férfiúi érzelemvilága között; de mily különbség a két feladat között is, mely elé akkor' és most állították! Amott egy vidéki iskola szerve­zése plein pouvoir-ral a kezében, itt a főváros legnagyobb középiskolájának sok tekintetben való újjászervezése a kész viszonyokban rejlő vis resistendi minden megkötöttségével! De még az öregedő Rombauer sem volt az az ember, ki egykönnyen visszariad az akadályoktól. Túlfeszített energiá­val látott munkájához, mely sokszor inkább harc, mint munka volt, erős harc, vett és osztott sebekkel. Neki ma már nem fájnak e sebek, de behegedett bizonyára a leg­nagyobb része azoknak is, melyeket sokszor akarva’, több­ször akaratlanul, ő osztogatott; behegesztette őket nem 3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom