V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1913
Rombauer Emil emlékezete. Binder Jenőtől
36 csupán a balzsamcsepegtető idő, hanem annak megfontolása is, hogy a boldogultat minden tettében, még azokban is, melyeknél rendesen szerencsés belső ihlete cserben hagyta, szent, nagy érdekek vezették. Szükséges-e részleteznem e helyen az alkotások hosszú sorát, melyekkel intézetünket itteni igazgatóságának 10 éve alatt az ezt megillető magas színvonalra emelni igyekezett? Csak éppen a főbbekre akarok utalni: alatta épült fel a hatalmas torna- és rajzterem együttes épülete; ő szállásolta ki az iskolaszolgákat pincelakásaikból; ez években nyert új, teljesen modern elhelyezést a tanári könyvtár s a tanári tanácskozó terem, alatta kaptak az addigi vándorosztályok állandó termeket s az összes tantermek új felszerelést; a múlt tanévben lepleztük le iskolánk előcsarnokában az intézet volt igazgatójának, Hofer Károlynak, mellszobrát; legutolsó nagy szünidőnk alatt emelkedett iskolánk új épület- szárnya a mellékhelyiségek számára. Rendezte ezenkívül az igazgatói irattárat*), szervezte más, magasabb igényeknek megfelelő formájában az ifjúsági könyvtárakat és a segítő egyesületet; végül ő telepítette ki intézetünk kádár-utcai fiókjába a növendékeknek azt a fölös számát, melyet az anya-intézet maga nem tudott elhelyezni. Tehát minden évre átlag egy terhesebb munkálat ama lélekörlő mindennapi munka közben, melyet ilyen nagy fővárosi intézet adminisz- tratiója mellett, különösen annak gazdasági vezetése ró az igazgatóra. Valóban nem lehet belső megindulás nélkül olvasni azokat a sorokat, melyekben a boldogult maga rajzolja „A középiskolai reform kérdéséhez“ c. dolgozatában a fővárosi igazgató helyzetét. Ez a szive mélyéről feltörő jajkiáltás megdöbbentő módon árulja el azt a benső meghasonlást, mely erőt vett a boldogultnak finom alkotásit lelkén, kikezdte életerejét s derékban törte ketté ezt a physikailag is hatalmas emberpéldányt. Valóban csodálnunk kell azt a nagy lendületű energiát, mely ily vergődések közepette is új meg új felada*) L. „Az igazgatói irattár“ c. cikkét az O. K. T. K. 1895/6-ik „évi ö. számában.
