V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1913

Rombauer Emil emlékezete. Binder Jenőtől

17 ból lehetőleg több évén át maradjon ugyanazon tanár vezetése alatt. Mind a két elv feltétlenül helyes, de elgondolható, hogy szigorú alkalmazásuk mennyi nehézségbe ütközött a tanár­képzés merev szakrendszere s a folytonos tanárcsere miatt, mely áldatlan tünete modern középiskolánknak a brassói reáliskolánál is csakhamar mutatkozott, nem csekély keserű­séget okozva az iskolája jó hirnevéért rettegő direktornak s a megüresedett tanszékek tanárait sokszor hónapokig helyet­tesitő tanároknak egyaránt. Ami az egyes tantárgyakat illeti : a magyar nyelv taní­tásánál Rombauernak és iskolájának mindig az volt főtörek­vése, hogy már a nyelvtanítás fokán, tehát a legalsóbb osztá­lyokban, rendszeresen bővíttessék a tanulók irodalmi isme­rete. E célra az iskola1' olvasmányok mellett, a szaktanárok­kal egyetértve, megállapította azokat az olvasmányokat is, melyeket a tanulók az egyes osztályokban otthon elolvasni kötelesek. — Az idegen nyelvek tanításánál a nyelv gyakor­lati elsajátítása volt az uj iskola főcélja. Ennek módja az idegen nyelven való beszélgetés lévén, a tanár a tanórákon, mihelyt tehette, azon a nyelven beszélt, melyet tanított. A brassói föreáliskola az elsők* közé tartozott azon középisko­láink között, melyek idegei1, nyelvek tanításában a direkt módszert alkalmazták. — Az összes természettudományi sza­kokat illetőleg arra törekedtek Rombauer és társai, hogy egy­részt szemléltetés, másrészt kísérlet alkossa tanításuk alapját, míg a mathematikai tárgyaknál a mechanikus gondolkodás nélkül való munka ellen küzdtek teljes erejükből. Ám a tanítás munkája csak úgy lehet eredményes, ha a hozzá szükséges eszközök kellő rendelkezésére állanak a tanítónak, szóval, ha az iskola felszerelése kellő körültekin­téssel történik. Erős küzdelmek árán sikerült az új igazgató­nak s ügybuzgó tanárainak nemcsak elfogadható állapotokat teremteni ezen a téren, hanem aránylag rövid idő alatt te­kintélyesnek mondható könyv- és szertárakat létrehozni. Ha nem futotta a „fedezetből“, kéznél volt a gavallér igazgató. Még 1893-ban is a tanári és ifjúsági könyvtár két harmad 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom