V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1913
Rombauer Emil emlékezete. Binder Jenőtől
13 utaló jelen soraim elegendők lesznek, hogy a vásár e része már mához egy hétre máshová helyeztessék. Brassó 1888 május hó 4-én Rombauer Emil kir. ig. s. k. — Képzelhető a nagy gaudium, melyet e levél s a tanácsnak reá adott, helyesírási, meg nyelvtani hibákkal telt, német nyelvű válasza szerzett a brassóiaknak, mikor Rombauer azokat az évvégi Értesítőben közreadta. A reáliskola ó-német stilusu épületét 1889. okt. 12-én avatták föl. Az új épület nem felelt ugyan meg mindenben egy modern iskola követelményeinek, de az akkori brassói viszonyokhoz képest elég impozánsul festett s mai átalakított, kibővített formájában a vidéken mindenesetre legkiválóbb középiskolai épületeink közé tartozik. Második fontos feladata volt most már a fiatal igazgatónak intézete belső szervezése s e téren főgondját a tanári kar megfelelő összeállítására fordította. Az intézet fölállításáról intézkedő rendelet ugyanis az első tanártestület szervezését is az új igazgató kezébe tette le, ki jól tudva, hogy egy iskola minősége elsősorban tanárainak értékétől függ, ezek megválasztásában a legaprólékosabb gonddal járt el. Később is, mikor a tanári székek betöltése már nyilvános pályázatok útján történt, egész befolyását latba vetette a legkiválóbb folyamodó érdekében. Egy ilyen kilincselő úíjából hazaérkezve, mesélte az ajkán szinte'állandóan játszó, félig ázelid, félig gúnyos mosoly kíséretében, hogy a középiskolai osztály akkori vezetője a minisztériumban e komikus kifakadással akarta őt nyakáról lerázni: „Furcsa ember az igazgató úr, minden jó tanárt intézete számára szeretne megkaparítani.“ — Istenem, milyen tanári kar is volt az akkor a brassói reáliskolában! Hogy csak pár nevet említsek: ott tanított mindjárt kezdetben Mébely Lajos, a magyar természettudomány e büszkesége, ott tavaly elhúnyt jeles történettudósunk, Mika Sándor, a budapesti egyetem világ- történelmi tanszékének későbbi jelöltje, majd Hoffmann Frigyes, az Eötvös-kollégium kiváló német-úrodalom tanára, Kemény Ferenc, a termékeny paedagógiai író, a későbbiek közül Endrey Ákos, Hegedűs Izidor, Horger Antal, Gombos i
