Református fögimnázium, Budapest, 1921
A kálvinista iskola
6 nyosságának, lehetőségének a teljes kibányászása, a bátor, szabad >/sáp ere aude« elven nyugvó, nyiltszerü orientálódás a természeti világban és mégis alázatos,,megdöbbenő megérzése az ismeret korlátainak, azoknak a végső elveknek, kategóriáknak, amelyeken megütődnek az emberi megismerésnek sólymai és sas madarai és szárnyaszegetten lehullanak, hogy helyettük a hitnek és a látásnak galambjai szánjanak fel. Egy egyoldalú természetimádó gnosti- cismus, félszeg dualis agnos ti cismus élkerülésével a ke- keresztyén világismeret nagyszerű kultusz, valami nagyszerű lélek felszabadulásnak a gyakorlása és üzése, áiiita- fos liturgia a kálvinista felfogás szerint: ez a természeti világismerete. S mind e (nagyszerűsége, szépsége mellett a természet mégis csak nagyszerű talapzat, hogy az erkölcsi világot hordozza, hogy rajta történelem viruljon ki és a történelemből erkölcsi fenség, nagyság, hősiesség, akarat, hit, egyszóval a lélek örökkévalósága tündököljön ki. Csak egy márványasztal, amelyre rádobnak egy nagyszerű szőnyeget azért, hogy emelje, mutassa annak a szabását, annak a szépségét, azoknak a titkait, a történelmi világ titkait, ahol célt ér el az ember. így jön a történelem, a nagy világ ítélete«, az igazságszolgáltató istennek a per- rendtarrtása és az igazmondása. S az egésznek a betetőzését, az anakephalaiosisát eléri a hit világában, ahol be' láthatatlan párázatokba nyúlnak be az emberi megismerésnek. amely a szemtől-szembe látás világába következik. Visszafut minden oda, ahonnan kiindult: az alfába cs ómegába, aki a Krisztus. Tehát a kálvinista iskola világnézetet kell, hogy képviseljen, ahol a világnézetnek meg kell jelenni a tanítókban, meg kell jelenni a tantervben, módszerben, tankönyvekben. A módszeres értekezletek ne csupán formális módszer kérdéseire vonatkozzanak, hogyan kell kérdezni stb., hanem terjedjenek ki a lényeges, világnézeti kérdésekre. Jönnek az egyes és különböző szakok szerint a nagy összefoglalások, hogy milyen világnézeti tendenciával tanítjuk az egyes tárgyakat, mert az a tárgy mindig egy világnézetnek a tükörképe, mint ahogy egy darab kőzetben annak az egész talajalakulásnak a nagy, élő rendszerét észreve- szem és ki tudom mutatni, úgy azon az órán, amit, mondjuk. az I., Ili. vagy VI. osztálvban tartok, tudatosan vagv öntudatlanul eav világnézetnek a képviseletében járok eh A tanítás, a tankönyv mindig világnézeti alapokra vezethető vissza és ha itt keresnék a dolgokat, akkor látnok, hogy milyen imminens feladataink vannak abból a szempontból, hogy kitermeljük az! a kálvinista világnézetű egységet, amely igv tagozódik és organizálódik bele a legfelső iskolától a legalsóbbig.
