Református fögimnázium, Budapest, 1921

I. Iskolánk multja

7

Ezeket azért mondottam itt el, mert itt üdvözölhetem a Duiia-melléki református tanárok elitjét. Ezek között a legtöbb mindegyik hivatása magaslatán áll, igen sok szakjának derék képviselője. Nagy munka, egy nagy feladat, amely előttünk áll s csak közösen tudjuk megcsinálni.

Meg vagyok győződve, hogy a tanár urak közül mindenki érzi ezeknek a dolgoknak általánosságában az igazságát, ha részleteiben talán ellentmondást váltanak is ki azok. Az én beszédem — érzem — vita tárgyává tehető volna, de az alapgondolatot, azt hiszem, jól találtam el; azért vagyok erről meggyőződve, mert az együttmunkálkodás napjaiban az emberi lélekben levő finom seizmOgráf megérzi azt a szimpátiát, amiben a hasonló gondolkodású, akarni, érezni tudó lelkek egymásnak felelhetnek és egymáshoz közelebb érnek. Egyik-másik órán felujjongtam, annyira szerettem a nyomokat, kereséseket, tapintásokat, amely felé megy és indul a dolog. Es az egész látogatásom rámnézve tanulságos, gazdag és felejthetetlen Volt. Köszönöm, hogy az intézet nekem erre alkalmat adott. Köszönöm az igazgató urnák, aki a hozzám való viszony nagyon benső voltánál fogva talán mégsem kerülheti el azt, hogy én meg ne lássam és itt ne hangsúlyozzam, hogy az ő munkássága ennek az intézetnek az irányításában és fejlődésében milyen jelentőségű volt. (Éljen!) Köszönöm az Igazgató Tanács tagjainak azt, hogy ezt a hosszas jelentésemet meghallgatták Köszönöm a tanár Uraknak azt, hogy itten megjelentek és engem pásztori munkámban mindvégig támogattak Kérem, érezzék meg azt a benső kollegialitást, la mely Ível mindegyikük iránt viseltetem, azt a nagy felelősségérzetet. amelyet érzek rábízott munkájukért és azt a nagyrabecsülést, amelyet munkájokkal és személyükkel szemben táplálok (Éljenzés.)

D. Kiss József gyorsírói feljegyzései után.

I. ISKOLÁNK MÚLTJA.

Főgimnáziumunk a Gönczy Pál magánnevelő intézetéből fejlődött ki; ő volt tehát intézetünk alapitója. 1859. október 1-én nyílt meg| síz akkori szénáién (mai Kálvin-tér) templom mellett levő épületben 9/ növendékkel és 5 tanárral. Az 1801—62-ik évben lett 6, s az 1863—64. évben 8 osztályúvá az intézet.

Az első érettségi, vizsgálatot az 1863 64-ik iskolai cv végén tartották 10 tanulóval. Török Pál egykori nagynevű püspökünk, akit intézetünk második alapi tójául tekinthetünk, az1 akkori pesti református egyház vezető embereivel együtt sok kitartó munka és keserves küzdelem árán