Református fögimnázium, Budapest, 1912

I. Tanulmányok

Egy év külföldön.

Beszámoló az 1911—1912. iskolai évben Nyugat-Európában tett tanulmányutamról.

I.

Azzal az őszinte vallomással kezdem külfödi tanulmány- útamról szóló beszélgetésemet, hogy a beszámolás feladatát sokkal nehezebb munkának találom, mint amilyennek azt bolyongásaim édes izgalmai és fáradalmai között elgondoltam. Mindjárt okát is adom, hogy miért?

Mikor az ember országok és világvárosok panorámájának végérelathatlan, élő kérrsorát nézi és éli' át; mikor az építészet remekeiben, a művészetek meglelkesített köveiben, kartonjaiban, múzeumok világraszóló-okincseiben vagy á természet ötletes játékaiban elgyönyörködik; mikor az utca-mozgalmas életét szemléli, ahol korzózó dámák s japán * csecsebecsárúsok forognak, meg államfők, hercegek hintája és gyümölcskofák kutyafogata váltogatja egymást bizarr összevisszaságban ; mikor benyitunk egy-egy iskola, színház, kaszárnya vagy egy újkeletű, jó ismerősünk ajtaján, hogy mi folyik a falakon belül: minden perc az új benyomásoknak, hangulatoknak egész hadseregével rohanja meg a lelket. S a nagy élmények, nagy lángolások óráiban tervek tervekre születnek : micsoda színesen, szépen, lázasan fogjuk majd elmesélni az otthonvalóknak mindazt, amit láttunk, hallottunk, amik bennünket a régen sóvárgott, idegen ég alatt elkápráztattak. S íme a lezajlott, nagy esztendő után azt kell éreznünk, hogy a toll vak koldus módjára tapogatózik az emlékek napfényes birodalmában. Amit ő onnan visszaidézhet, halvány reflexe, szegényes töredéke annak a fényes és fölbecsülhetetlen anyaghalmaznak, amit a figyelő elme egy hosszú év vándorútján összegyűjthetett s a lélekben elraktározott.

2