Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1916
Szijártó Miklós: Hangmérés a háborúban
11 ter hosszú utat tesz meg 1 másodperc alatt. Kiváló fizikusok kísérleteiből tudjuk, hogy a hang sebessége 0 C°-ú, száraz levegőben: c = 830-6 m, ami annyit tesz, hogy a hang ilyen levegőben másodpercenként 330-6 m-nyi utat tesz meg ; az az észlelő tehát, aki az elsütött ágyútól 3306 m-re van, 10 másodperccel később hallja az ágyú dörrenését, mint az, aki közvetlen az ágyú mellett áll, feltéve, hogy a levegő 0 C° hőmérsékletű és száraz. Melegebb levegőben a hang gyorsabban terjed. Elméleti úton állapították meg,, hogy a hang t C°-ú levegőben való terjedésének sebességét a következő képlet fejezi ki : c = 330-6 /1 + 0-00367.t. E képletből megtudhatjuk, hogy a hőmérséklet milyen mértékben befolyásolja a hangnak levegőben való terjedését. Vegyünk fel szélső eseteket, vagyük pl. t-1 először —30 C°-nak, azután pedig + 30 G°-nak, s számítsuk ki mindkét esetre a képlet értékét. Ilyen módon azt találjuk, hogy a hang — 30 C°-os hideg levegőben 313-58 m, +30 C°-os meleg levegőben pedig 350-18 m sebességgel terjed, tehát 60 C°-os hőmérséklet-emelkedésnek 36-6 m-nyi sebesség-növekedés felel meg, amiből meg arra következtethetünk, hogy a levegő hőmérsékletének 1 C°-kal való emelkedésével, a hang a levegőben átlagosan 36-6 m : 60 = 0-61 m-rel sebesebben terjed, amiről különben meggyőződhetünk, ha 1—1 C°- kal növekedő hőmérsékletekre sorjában ldszámítjuk a képlet értékét. A hang levegőben való sebességét a hőmérsékleten kívül a levegő nedvességének foka is befolyásolja, s az utóbbi tényezőt szintén számításba vehet nők az elméleti fizika megfelelő formulájának felhasználásával. Mivel azonban a levegő nedvességével csak olyan kis mértékben változik a hang sebessége, hogy annak figyelmen kívül hagyása a hangmérés pontosságát mivel sem teszi bizonytalanabbá, mint a lemérésekkel kapcsolatos egyéb elkerül- lietlen hibaforrások, ezért gyakorlati szempontból elégségesnek mutatkozik, ha a hangmérésnek úgyszólván alapját képező hangsebesség meghatározásánál pusztán csak a levegő hőmérsékletét vesszük figyelembe. Kész táblázatokból egyszerre leolvashatjuk, hogy egy bizonyos hőmérsékletű levegőben mekkora a hang sebessége. A hangforrást körülvevő levegőben a tér ama pontjai, amelyekhez egy bizonyos időpontban elérkezik a hangforrás hangja, egy felületbe sorakoznak. Ezt a felületet hullámfelületnek hívjuk. A hang egyenes vonalú, egyenletes terjedéséből következik, hogy a hullámfelületek időről-időre növekedő, koncentrikus gömbfelü’e* tek, amelyeknek középpontja összeesik a hangforrással. Míg a hangforrás rezgése a térben minden lehető irányban tovaterjed, addig a víz felszínén gerjesztett rezgés csak egy síkban, a víz felszínén, terjed. Ez utóbbi esetben tehát a hullámfelületek helyébe
