Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1916

Szijártó Miklós: Hangmérés a háborúban

12 hullámvonalak, egyre növekedő, koncentrikus körök lépnek, amelyeknek középpontja a gerjesztés helyére esik. Ejtsünk egy követ nyugvó víz felszínére s szépen láthatjuk a bedobás helye körül koncentrikusan növekedni a köralakú hullámvonalat, mely minden pillanatban látni engedi, hogy a centrumban gerjesztett rezgés mely pontokig jutott el a víz felszínén. A hullámgyűrű sugarának másodpercenkénti növekedése megadja a rezgés terje­désének sebességét és így a hullámgyűrű az idővel arányosan növekedik. Ha a hangmérést, amint már eleve feltételeztük, a terep sík­jában végezzük, a hangforrás hangjának csakis ebben a síkban való terjedését kell figyelembe vennünk, ami éppen úgy megy végbe, mint a víz felszínén gerjesztett hullámgyűrű jelensége, ott most a gömbalakú hullámfelületnek meg a terep síkjának metszési köre játssza a víz felületén látható hullámgyűrű szerepét. A víz fe­lületén végbemenő, jól szemlélhető hullámjelenséget éppen azért hoztam szóba, hogy abból könnyű szerrel következtethessünk egyet s mást a hasonló természetű hangjelenség körében. A hangmérést, amint már említettem, a szél is befolyásolja, tehát ehhez is kell még egynéhány szót fűznöm. A szél a terep felett levő levegő mozgása, amely mozgás a levegő-részecskéknek változatos, néha szeszélyes mozgásaiból tevődik össze. Amidőn szél fúj, a levegő a magasabban fekvő rétegekben rendszerint nagyobb sebességgel vonul tova, e rétegekben a szél erősebb, itt—ott pedig még örvényszerűen is mozoghat. Ha a rövid időt igénylő méréseket gyengébb szélben végezzük, feltételezhetjük, hogy a levegő e rövid időn belül a legalsó réteg­ben, amely ezúttal egyedül érdekel minket, egyenes irányban egyen­letesen áramlik, mint a víz a nyugodtan folyó széles folyam felső rétegében. A hellyel-közzel jelentkező kisebb eltérések ellenére is föltételezhetjük, hogy a szél a terep minden egyes helyén egyenlő- irányú és egyenlő erős. A szél irányát szélzászlóval, erősségét pedig anemométerrel határozzák meg. A szél erősségének mérésénél nálunk 10 fokozatot különböztetnek meg, amely fokozatokon át a levegő áramlásának sebessége 0-tól egészen y — 40 m másod- percenkénti sebességig növekedik. Az öt első fokozatban a levegő sebessége 0—15 m másodpercenkénti sebességig változik. Hang­mérést csak az öt első foknak megfelelő erősségű szélben végezhe­tünk eléggé megbízható eredménnyel. 2. A geometria köréből. Ha körzővel valamely adott pont körül körvonalat rajzolunk, kitűztük mindazokat a pontokat a rajzpapir síkjában, amelyek •az adott ponttól a körző nyílásával egyenlő távolságra vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom