Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1914

Pruzsinszky János: Vér és vas éve 1914-1915

8

erét fagyasztó vérözön, a megvénhedt Európa szárazföldjein és a világtengereken végbemenő' rombolásokkal, — a megsűrített emberszorgalom árán, kínos, keserves veríték árán, emberkézzel és emberésszel szerzett javaknak végképen való megsemmisítésével és sok százezernyi emberélet elföldelésével.

Még most is szüntelenül, nappal és éjjel cikkáznak az úgynevezett kulturnépek fejei fölött a bányalégrobbanásokhoz hasonlítható veszedelmek és ezeknek a kulturnépeknek összes intellektuális rétegei elejétőlfogva olyan okozatok elé vannak állítva, melyeknek bonyodalmas okait teljességgel nem bírták és alig bírják megérteni és átlátni. Ezért csak sejtenünk lehet, hogy e rengeteg nagy okozatoknak igazi gyökerei nem máról holnapra keletkeztek, hanem régóta, sok évtized óta termettek és terjeszkedtek lappangva az idők mélyében.

Eddigelé ugyanis elképzelhetetlennek látszott, hogy emberek, arasznyi léttel bíró, efemer-életű lények, halálra keressék embertársaikat a szárazföldi hadakozásnak minden nemével, föld fölött és víz alatt, felhasználva a technika és chemia minden vívmányát, földalatti akna- harcokkal és a felhőkön túl szálló légi járművek gyújtó bombáival. . .

Deus creator omnium Polique rector, vestiens Diem decoro lumine,

Noctem sopora gratia.

Eg}retlen nagy vígasztalásunk, sőt határozott önigazolásunk a história ítélőszéke előtt, hogy nem mi rajtunk múlt a háború kitörése. Nem mi voltunk okai annak, hogy valóra vált a költő epigrammatikus meghatározása a modern műveltségre vezető ösvényről; a boldogtalan angol külügyminiszternek és a francia köz