Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1912
Dr. Badics Ferenc: Visszatekintés iskolánk negyvenéves multjára
7 oktatás vezetői. De amint az országgyűlés megszavazta a költségeket: 1873-ban Bartal Antal, Heinrich Gusztáv és Lutter János, 1874-ben pedig Staub Móric rendes tanárokul egészen az új iskolához helyeztettek át. Ez új szervezkedés 1873 nyarán azzal nyert befejezést, hogy az egyetem gimnáziumi s a műegyetem reáliskolai tanárképző-intézetei egyesíttetvén, ez utóbbinak igazgatója Színezek József műegyetemi tanár neveztetett ki az egyesült tanárképző-intézet igazgatójává s egyszersmind iskolánk felügyelőjévé, Bartal Antal pedig 1876-ban királyi kinevezéssel végle- gesittetett az igazgatói állásban. Ettől kezdve aztán 1890-ig egymást támogatva, egy célra törekvő buzgó munkássággal végezték a szorosan összetartozó két intézet ügyeit. Alig alakult meg véglegesen az első tanári-kar (képmásukat 1. a mellékelt csoportképen), megkezdődtek a személyi változások; 1875 tavaszán Heinrich Gusztáv előbb külföldi tanulmányokra, maid az egyetemre ment, hogy majdan (1897.) mint a tanárképző-intézet igazgatója ismét közelebbi viszonyba lépjen iskolánkkal. Az osztályok és tanulók szaporodásával új tanszékekre is szükség volt; a magyar és németnyelvi tanszékre 1875-ben Voif György kapott mint h. tanár megbizást; s mivel Bartal igazgató az egyre szaporodó adminisztrativ munka mellett nem győzte a vezetőtanári teendőket is ellátni, indokolt kérelmére a minisztérium a latin és görög nyelvekre melléje adta, egyelőre kisegítő tanári minőségben, Malmosi Károlyt; ugyancsak mint kisegítő tanár működött rövid ideig Simányi Zsigmond is, mindketten már az új tanárképző-intézetnek tanítványai. Heinrich Gusztáv távozásával Cherven Flóris V. kér. főgimn. tanár kapott megbizást a történelem és földrajz tanítására, de a két iskolánál való elfoglaltság terhét csak egy évig birta s aztán mint kisegítő tanár a külföldről éppen hazatért Marczali Henrik váltotta fel. Ha még megemlítem, hogy a rajzot mint segédtanár már 1877 8-ban Csízik Gyula tanította: együtt van az első évtized tanári-kara, mely 1878-ban az első érettségi vizsgálatot tartotta. Ez volt iskolánknak első ünnepe. Az ekkor végleg megalakult tanári testület vívta meg aztán nemcsak az első, hanem a második évtized küzdelmeit is a mostoha viszonyokkal. Ezt a küzdelmet először az elhelyezéssel -kellett megvívni. A Hatvani-utcából előbb a Hal-piacra költözött iskolánk (ma itt az Erzsébet-híd déli feltöltésén nagy bérpaloták állnak), majd 1880 őszén megkapta az ekkoriban felépült egyetemi könyvtár hátsó (Reáltanoda-utcai) oldalán a rövid időre még nélkülözhető I. és II. emeleti mellékhelyiségeket, de egy év múlva, 1881-ben már ismét költözködnie kellett, s bár még sejteni sem lehetett, hogy ez lesz a vándorlás utolsó állomása, örült mindenki, hogy ha nem is megfelelő, de legalább elég sok helyiséget kapott az iskola a Kerepesi-bazár mellett fekvő nagy bérházban.
