Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1911
Dr. Fest Sándortól: Az angol nyelv tanítása középiskoláinkban
4 azelőtt. A kultúra egyre egyetemesebb és mind szélesebb körökre terjed. A közelmúlt tanúsága mintha már igazolta volna a világ- történelem nagy tanítását, hogy minél gazdagabb, tartalmasabb az emberi elme alkotása, annál inkább az egész emberiség tulajdona. Az igazán szép és nagy felülemelkedik a nemzetek bármily magas választófalán, hogy mindenki megismerhesse, hogy senki szellemi perspektívájából ne hiányozzék. A művelődésnek hatalmas egységesítő ereje van, mely nem választ széjjel, hanem egyesít. Embereket, társadalmi osztályokat csakúgy, mint egész nemzeteket. A fejlődésnek ezt a törvényét nem szabad szem elől tévesztenünk. Idegen hatás elől nem térhet ki egyetlen nemzet sem. Sőt nekünk, magyaroknak meg épenséggel nem lehet elszigetelődnünk, mert kis nemzet vagyunk. Mi nem küszöbölhetjük ki közműveltségünkből egy olyan kultúrának hatását, amely — talán, mert legfejlettebb, legelterjedtebb is. Mi nem zárkózhatunk el oly világnyelvtől, amelyet közel 200 millió ember vall anyanyelvének. Ránk, mint minden kisebb nemzetre az idegen szellem tömegesen szokott hatni. Nagy hiba volna, ha nem válogathatnánk különböző és különféle idegen civilizációban. A szellemi élet nemzeti karakterét tán semmisem veszélyezteti annyira, mint az az egyoldalúság, mely egy bizonyos kultúrának átvételében vagy utánzásában nyilatkozik meg. Az egyoldalúság e hibájába nem szabad esnünk s azért tanulnunk kell mindenkitől, aki mesterünk lehet. Műveltségünknek minden forrásból kell merítenie, amely a mi intellektuális életünk talaját megtermékenyítheti. A változatosság, sokszerűség könnyebben őrzi meg a nemzeti kultúra hagyományszentesítette, természetes fejlődését és okos válogatás mellett az idegen szellemnek hozzánk való átplántálása nem lesz divat, nem modorosság, hanem valóban éltető és ösztönző forrása a hazai műveltségnek, a nemzet szellemi gazdagodásának. Nem lehet elzárkóznunk tehát az angol elől sem. Nekünk szükségünk van erre a nyelvre nemcsak azon okokból, amelyeket csak nagyon felületesen érinthettünk, — szükségünk van rá azért is, mert nem szabad elfeledkeznünk a nemzet testének egy kiszakadt tagjáról, az amerikai magyarságról sem. Sokan vannak, — számban meghaladják a két milliót, s maholnap talán még a nyelvi megértés szálai is megszakadnak közöttünk. íme, a nagy általánosságok is mily sok teendőre mutatnak rá ! Mily sokat mulasztottunk s mulasztunk még ma is ! Nem tévedünk azonban ez általánosságok terére. Mégcsak nem is vázoljuk a világkereskedelem nyelvének praktikus értékét. Tegye meg más. A szociálpolitikus, a nemzetgazdász, de meg a kereskedő is jobban tud hozzászólni. Meggyőzőbben érvelhet a kíván-
