Országos Nőképző-egyesület Veres Pálné leányiskolája, Budapest, 1912

I. Köznevekké vált tulajdonnevek a román nyelvekben, különös tekintettel a francia nyelvre

4 Hatzfeld-Darmesteter : Dictionnaire général de la lan- gue francaise. Paris. Delagrave. 2. Vol. Sextil Puscariu: Etymologisches Wörterbuch der rumä­nischen Sprache. I. Lateinisches Element. Heidelberg, 1905. (Rom. Elem. Bücher III. Reihe : Wörterbücher I.) Sachs-Villatte : Wörterbuch. Grosse Ausgabe. II. TheiL Berlin, 1895. 8. Aufl. M.-N. Bouillet : Dictionnaire universel d’histoire et de géographie. 3te éd. Paris. Hachette. Pierre Larousse: Dictionnaire complet illustré. 128e éd. Librairie Larousse, Paris, 1903. H. Michaelis: Dizionario completo ital.-ted. e ted.-ih In due parti. Quinta edizione. Lipsia. Brockliaus 1888. Nuüez de Taboada : Diccionario Frances-espanol y espaiiol-frances, torn. 2. Paris, 1833. Dr. Finály Henrik: A latin nyelv szótára. Buda­pest, 1884. 1. Személynevek, keresztnevek.*) 1. Adonis (gör. ”A&wv vagy föníciai adón, úr) fr. adonis, kiváló szép férfi, sp. adónis. *2. Becidf, német személynév, — ó-fr. *Becoid. Baconig bacoule, belette, menjAt. *3. Jacquet (kies. Jacques-ból), — fr.jacquet lakáj (avult), egy játékfajta; sp. chaquette egy játékfajta, fr. jacquemart régi toronyórákban egy kalapácsos ember (lásd Jacob). *4. Mqnogald, Managolt ó-fn. tulajdonnév (értelme való- szinüleg «Halsbandwart» = nyakkötő védő) talán innen ok (és sp.) manigoldo bourreau, hóhér. *5. Marulf(us), személynév; talán innen való a fr. nyelv­járási marou, matou, kandúr. 6. Michael, személynév, innen ol. michelaecio «fannullone, vagabondo» semmittevő, csavargó (tulajdonképen Szent-Miliály zarándoka), fr. miquélet (a déli Pyrénékben) rabló, chenapan *) A csillag a kapcsolat kétes vagy homályos voltát jelzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom