Országos Nőképző-egyesület Veres Pálné leányiskolája, Budapest, 1912

I. Köznevekké vált tulajdonnevek a román nyelvekben, különös tekintettel a francia nyelvre

I.

Köznevekké vált tulajdonnevek a román nyelvekben, különös tekintettel a francia

nyelvre.

Vannak tulajdonnevek, amelyeknek viselője bizonyos körülmény folytán nevezetessé, szélesebb körben ismertté válik. Egy város híres ipari termékéről, egy nép kimagasló tulajdonságáról, feltaláló valami találmányról: ime az alap, bogy a kérdéses tulajdonnév a személyről, helyről áttolódjon arra a tárgyra, termékre, amely az említett névvel összefüggésben van.

Mihelyt a fejlődés e fokát elérte a tulajdonnév, az általában érvényes hangtani szabályok érvényben lévén rá vonatkozóan is (pl. ha a latin catalectu a fr.-ban chálit alakot ad [catalectu >> chedelit >- chaelit > chálit], akkor kell, hogy Chalons <C Chaelons <C Chadelons >> Catalaunos [cam- pos] legyen), átlép vagy léphet a köznevek közé; képzőkkel való ellátása nem furcsa, szokatlan többé. így lesz az Ágoston aggastyán-ná és Pali palivá.

Fölhasznált munkák:

Littré nagy szótára.

Meyer-Lübke : Einführung in das Studium der romanischen Sprachwissenschaft. Heidelberg, 1901. (Rom. Elementarbücher I. Reihe. Grammatiken: I.)

Hatzfeld-Darmesteter : Traité de la formation de la langue francaise. Paris. Delagrave.

G. Körting: Lateinisch-romanisches Wörterbuch. 2. Ausg. Paderborn, 1901. (Főforrás.)

l*