Országos Nőképző-egyesület Veres Pálné leányiskolája, Budapest, 1911
I. Leánytipusok az újabb francia irodalomban
nevetni vagy kiáltani. Imádkozással, vallásos könyvek olvasásával, kézimunkával teltek a lélekölő, egjhangú napok. Megtanultak írni, olvasni, számolni, tudták a katekizmust, különben ép oly tudatlanul hagyták el a kolostort, mint a hogy oda beléptek. A renaissance hatása alatt az udvari élet megváltozott: szerették az irodalmat, ápolták a művészi szépet. Ez a törekvés az udvarból behatolt a szalonokba, ahol a précieuse-ök uralkodtak. A nyelvet művelték, új irodalmi műfajokat teremtettek, a természettudományokkal kacérkodtak. Ennek a tudós női típusnak nagy ellensége Moliére. Több darabjában gúnyolja és vele szembeállítja a józan eszű, de tudatlan leányt. Cathos és Magdelon, a Póruljárt negédesek hősnői, vidéki précieuse-ök, de *ép úgy lehetnének asszonyok, mint leányok. Armande és húga, Henriette, a Tudós Nőkben Moliére legtökéletesebb leánytipusai. Armande tudákossága csak felszínes, lelke métyén érzelmei megmaradtak és oly belső harcot áll ki, mint Marivaux hősnői. Henriette túlzott józansága, köznapiassága arra vall, hogj^ mesterkélt, költött alak, akit Moliére úgy alakított, hogy mindenben nénje ellentéte legyen. Armande-ot a párisi précieux-szalon okban látta, Henriette későbbi felesége, Armande Béjart számára írt szerep.1 Ép oly kevéssé tekinthetjük a tizenhetedik századot jellemző típusnak Ágnest a Nők iskolájában. Műveletlen, csak ösztönét követi, minden érzése, gondolata természetes, igaz. Ifjúsága, szíve fellázad a társadalmi kényszerrel szemben. Ez a harc örök emberi, a korra nem jellemző. Fénelon a mai nőnevelés apostola. A leányok neveléséről írt értekezése nem az életből merített, hanem a költő-érsek lelkében élő eszményt rajzolta, melyet csak ma értünk meg és méltányolunk. A nő méltóságát akarta emelni úgy a társadalomban, mint a családban. A férfi hatalmának van ugyan alávetve, de egyebet is tud mint énekelni, táncolni, hajlon- gani és szépen beszélni. A család jóléte, boldogsága, a gyermekek nevelése kezében van és hogyan gondozza ezeket, ha semmit se tanul ? A tudatlan leányra az unalom vár 1 1 Schneegans H., Arb. Vollmöller. 1908, 228—226. 1.
