Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1913
30 hanyatlása, a mohácsi vész. A török hódítás ellen irányuló küzdelmek. Zrínyi Miklós. Dobó István.Vallási küzdelmek. Bocskay István, Bethlen Gábor. A török kiűzése, az alkotmány védelmezése, II. Rákóczi Ferencz A trónörökösödés rendezése III. Károly, Mária Terézia, Magyarország legújabb kora. Széchényi, Kossuth, a függetlenségi harc. Deák. Kirándulás: Feszty-féle körkép, Szépművészeti múzeum. 8. Német nyelv. A német nyelv tanításának célja az elemi osztályokban az, hogy a növendékek megtanuljanak írni és olvasni, hogy szókincset gyűjtsenek s azt értelmes beszédben alkalmazni tudják. Egy nyelv megtanulásának alapja ez, s mint ahogy jó alap nélkül nincs biztos tudás, úgy ezt az alapot sem tanácsos felületes munkával elsiettetni vagy munkaanyagnak keveselni. Az idegen nyelvek tanításának napjainkban sok elevenséget és vonzerőt kölcsönöz a direkt módszer, mely szemléltetés alapján, más nyelv segítsége nélkül, úgyszólván a kis gyermek beszélni tanulása módjára juttatja az ismeretlen nyelvet a növendék birtokába. A módszer annyira vonzó, hogy a vele járható nehézségek — különösen az elemi fokon — azonnal szembe se tűnnek. A gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy ott, ahol a gyermekek nem egyenlőfokú tudással vagy nemtudással kezdik meg az idegen nyelv iskolai tanulását, ott a direkt módszerből vagy csak a haladóknak van hasznuk, vagy csak a kezdőknek. Fővárosunkban már kis növendékeink között is sokan beszélik jól a német nyelvet, de vannak olyanok is számosán, kik semmit sem értenek belőle. A két szélsőség között pedig minden árnyalat megtalálható. Abban azonban kivétel nélkül megegyeznek, hogy a tanítás kezdőfokán olvasni és írni nem tudnak. Induljunk ki tehát feladatunknak abból a részletéből, amely- lyel minden gyermeket egyenlően foglalkoztathatunk: az olvasás és írás tanításából. Ez pedig oly derekas munkát ad a kis gyermekeknek, hogy mellette a beszélni tanítás — történjék bár a direkt módszer segítségével — mégis a minimumra kell szállítani Csak mikor az alaki nehézségeket leküzdöttük, csak azután forduljunk főképpen, de akkor sem csupán az anyaggyűjtés felé, hisz az írás és olvasás biztos elsajátítása évekre szóló munkát ad. Az olvasás tanításának három fokozata van: 1. a betűk megismerése, 2. a folyékony olvasás, 3. az értelmes olvasás. A két utóbbit csak azoknál taníthatjuk egyszerre, akik a nyelvet jól értik, miután azonban ez a ritkább eset az olvasástanítás anyaga a maga természetes tagozódásánál fogva három osztály között oszlik fel. Nem így az írás. A nyelvet csak akkor tudjuk írni: 1. ha a betűket emlékezetből másoljuk, 2. ha a helyesírásban jártasak vagyunk. A kettő egymástól el nem különíthető, ami világossá teszi azt a kettős nehézséget, amivel a gyermeknek egyszerre kel! megküzdenie. Vegyük hozzá, hogy ugyanakkor ismerkedik meg a nyomtatott betűk alakjával is, van tehát figyelmének és emlékezetének untig elég dolga a kezdő fokon. A német nyelv tanításának anyagát a következőképpen osztjuk fel:
