Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1910
23 III. Számtan. A számtan tanításának célja egyrészt a rendszeres gondolkodásra szoktatás, másrészt a mindennapi életben előforduló számítások és mérések begyakorlása. A IV. osztályban mindenekelőtt ismételjük az előbbi osztály tananyagát, hogy abban a gyermekek készséget és gyorsaságot szerezzenek. Azután kiegészítjük a tízesszámrendszer ismertetését fokozatosan bővítve a a számsort egészen 1,000.000. Ezzel párhuzamosan bővítjük a mértékekről szerzett ismereteket valamint a római számok írását is tovább gyakoroljuk. Majd a négy alapműveletet gyakoroljuk újra egyenként minden órát fejbeli számolással kezdve. Azután vesszük a négy alapműveletet különnemű számokkal, amikor is behatóan gyakorlandó a magasabbrendü egységeknek alacsonyabb rendűre és az alacsonyabb rendű egységeknek magasabb rendűre való változtatása. Itt veendő az időszámítás is. Ezekután áttérünk a közönséges törtek ismertetésére. A fősúlyt az alapfogalmak kellő megértésére fektetjük, de áttérünk a négy alapművelet legegyszerűbb gyakorlati alkalmazására is. Eszerint veendő: a tört keletkezése és értelmezése. Egészek törtalakban. A tört fogalma. Valódi tört, áltört, vegyes szám. Egyenlő nevezőjű törtek összeadása, kivonása. Tört szorzása és osztása egész számmal1. Mint tehát kivehető e fokon nem lehet még szó a törtekkel való műveletek rendszeres elvégzéséről, hanem a műveletek azon eseteiről, melyek szemléltetés alapján is könnyen kimutathatók. Végül vesszük a tizedes törtekkel való számolást is. Nagy gondot fordítunk a pénzek és mértékeknek tizedes törtekben való kifejezésére. Számtani oktatásra hetenként 4 órát fordítunk. IV. Földrajz. „A népiskolai földrajz tanításának célja, hogy a tanuló főleg a haza földjét megismerje s azon biztosan tájékozódjék; hogy megismerje mindazon földrajzi, jelenségeket melyek a föld felületén eléje tárulnak“. Ezenkívül felébressze a gyermekben a természet szépségei iránti érdeklődést, fejlessze az észlelő tehetséget, erősítse az emlékezetet, ápolja a képzeletet s mindenek felett pedig a haza iránti rendíthetetlen szeretetet. Ehhez képest miután a III. oszt tananyagát főbb vonásaiban átismételtük áttérünk Magyarország részletes tárgyalására. Felölelünk egyszerre egy-egy a természet által kisebb egészszé alkotott területet, amelyet tárgyalunk előbb általánosságban, majd pedig áttérünk a megyei ismertetésre, amikor is ismételjük, ami a tanultakból annak területére esik. A földrajztanítást kiegészíti a térképrajzolás, megjegyezvén, hogy itt nem a térkép pontos kivitelére fektetjük a fősúlyt, hanem a tanulóknak hálózatnélküli vázlatszerü rajzolása által oda törekszünk, hogy a tanuló a papírra vetett vázlat lényegét felfogni s azt onnan leolvasni is képes legyen. Kevesebb részletességgel tárgyaljuk aztán a szomszédos Ausztriát általánosságban Európát, a legáltalánosabban az 5 földrészt és a világtengereket. A földrajztanításra hetenként 2 órát szentelünk.
