Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1910
24 V. Történelem. Miután a történettanítást a megelőző osztályokban a beszéd- és ért. gyak. keretében mesék és elbeszélések, az olvasmány tárgyalás és földrajz keretében pedig regék, mondák s történeti képek által előkészítettük, a IV. osztályban a történelmet, habár az állami tanterv nem írja elő, különváltan, mint önálló tantárgyat felvesszük. Célja a történelem tanításnak, hogy „a nemzeti érzést, a hazaszeretetei, a polgári erényeket ápolja és nemesítse“, ami természetesen nem azt kívánja tőlünk, hogy a történelmi folytonosság szigorú betartásával cél- és értelem nélküli adathalmazzal, gyötörjük növendékeinket, hanem, hogy magasabb nézőpontból tekintve, főbb vonásaiban ismertessük nemzetünk küzdelmes és dicső múltját. E célból a következő korképeket öleljük fel, megjegyezvén, hogy a kor jellemzése mindig valamely kimagasló alak jellemzéséből szűrődjék le; 1. A magyarok vándorlása. Árpád, a honfoglalás. 2. A királyság s a kér. egyház megállapítása. Szent István, Szent László. 3. IV. Béla és a tatárjárás. 4. A magy. királyság fénykora: Nagy Lajos, Hunyadi János, Mátyás király. 5. Magyarország hanyatlása. A mohácsi vész. 6. A török hódoltság elleni küzdelmek. (Zrínyi M., Dobó István). 7. Vallási küzdelmek. (Bocskay, Bethlen). 8. A török kiűzése, alkotmány védelmezése. (II. Rákóczi Ferenc). 9. Magyarország rendezése. (III. Károly, Mária Terézia). 10. Magyarország legújabb kora. (Szécsényi, Kossuth, Deák). A történelem tanítására hetenként 2 órát szentelünk s ezen tantárgyból elégtelen osztályzatot nem adunk. VI. Természetrajz. Ezen tárgy alapismereteit a beszéd- és ért. gyakorlat nyújtja és az olvasókönyv gyarapítja. Ezen előkészítés után már a HI. oszt.-ban, mint a beszéd- és ért. gyakorlatból kisarjadzott tárgyat különváltan kezeljük, de továbbra is annak modorában. Célja, hogy a tanulót környezetével megismertesse, megfigyelő képességét ápolja és fejlessze s a természet iránt való szeretetet és tiszteletet felébressze. E célnak megfelelően a III. osztályban megkezdett alapon tovább haladva a következő anyagot öleljük fel: A szőlő és ellenségei. Az erdő növényvilága és haszna. Állatvilága: mókus, őz, szarvas, farkas, róka, vadmacska, hiúz, medve, vaddisznó; fülemile, sas, harkály, kakuk. A folyó- és állóvizek élete: fűzfa, nád, sás, vadlúd, vadkacsa, gólya gémek, teknősbéka, halak, béka, kagyló, rák, pióca és véglények. Idegen országok és világrészek állatai: elefánt, teve, rénszarvas, oroszlán, tigris, párduc, jegesmedve, hiéna, rozmár, fóka, bálna, kenguru, csőrös emlős, hangyaevő, majom, papagály, kolibri, strucc, krokodil, óriás kígyó, csörgő kígyó, cápa s a tenger apróbb állatai. A legfontosabb egészségtani ismeretek : a csontváz, a test külső takarója, érzékszervek, az izmok, a táplálkozás ; a vérkeringés és lélegzés, ragadós betegségek. Ásványok közül: a konyhasó, a kőszén, a vas, az arany és ezüst, a mészkő, a kvarc, s néhány drága kő megemlítése.
