Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1910
22 II. Magyar nyelv. ,A magyar nyelvi oktatásnak célja ebben az osztályban egyrészt, hogy a gyermek megértse másoknak élőszóval vagy írásban kifejezett gondolatait; másrészt, hogy a maga gondolatait írásban és szóban helyesen és érthetően ki tudja fejezni.“ E célnak megfelelőleg a IV. osztály nyelvtanítás! anyagát a következőkben körvonalazzuk: A nyelv megértésének szolgálatában áll az olvasás tanítása és pedig azáltal, hogy az értelmes olvasásban fokozatosan nagyobb jártasságot és könnyedséget kívánunk, sőt az érzelmet és kifejező szép olvasást is lehetőleg érvényre juttatjuk. Hogy a fent jelzett célnak megfeleljünk, nagy súly fektetendő az olvasmányok tárgyalására, mely két irányban halad és pedig: a) tartalmilag tárgyaljuk, ha az egyes szavak jelentőségét s az olvasmány gondolatait magyarázzuk, szóval az olvasmány tartalmát alaposan megértetjük s b) alakilag, midőn az olvasmányokat a nyelvtani jelenségek szemléltetésére használjuk. Minthogy az olvasmányok nemcsak az irodalmi célt szolgálják, hanem a tárgyismereti tanitásszakokat is támogatják, megkivántatódik, hogy az olvasást a tárgytanításra alapítsuk s azzal mindenkor lépést tartson. A nyelvtanítás másik nagy céljának szolgálatában áll első sorban a fogalmazás tanítása, mely szóbeli és Írásbeli. A szóbeli fogalmazás az egész iskolai tanításon végighúzódik, amidőn t. i. helyes feleletekre, a gondolatok szabatos kifejezésére vezetjük rá a növendékeket. Csakis így képesítjük arra, hogy úgy írjon, ahogyan beszél, természetesen és egyszerűen. Fogalmazás alatt e fokon nem a szabad fogalmazást értjük. Megelégszünk, ha a táblára felirt kérdésekre szabatos mondatokban felelnek, amelyek természetesen mindig egy egészet alkotnak. Hogy fogalmazástanításunk meddő ne legyen, tárgyát minden esetben a gyermek ismeretköréből vesszük s a hibák javítására nagy gondot fordítunk. A fogalmazás mellett gyakoroljuk a levélformát és a helyesírást is. A szorosan vett nyelvtan tanításánál a grammatikai formát az újabb felfogás száműzte ugyan, de bizonyos mértékű nyelvtani oktatásra mégis szükség van, hogy ezáltal a növendékeket a helyes beszédre s a mondatok és szavak helyesírására képesítsük. A nyelvtani elmélet tehát nem cél, hanem segédeszköze a gyakorlati cél elérésének. E célból ezen osztály az egyszerű bővített mondat keretében nyelvünk alaktanának legegyszerűbb elemeivel foglalkozik. Eszerint az alany körében ismertetendő a főnévképzés, az állítmány körében az igeképzés. A tárgy körében az igeragozás alakjait; a határozók körében a ragok és névutókat; a jelző körében a melléknevek képzését, a számnevet, határozott és határozatlan névelőt, birtokosjelzőt szemléltetjük. Végül a szóalakok ismertetését az összetett szavak ismertetése és helyesírása fejezi be. A nyelvtanításra ez osztály hét órát szentel, melyből egyet' a szépírásra, kettőt pedig a német nyelvre fordítunk, mely utóbbi tanításánál a nyelvtan nem képezi a tanítás anyagát s németből senkinek elégtelen osztályzatot nem adunk.
