Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1908

14 kávéházak épen nem erkölcsjavitó, de egészséget rontó levegőjében üssék agyon, hanem seregesen vonuljanak ki a természet üdítő, egészséget adó s lelket nemesítő ölébe ! A történelemtanítás ne merüljön ki a számok chronológikus elrecidálásában. Száraz dolog ez, életnélküli kínzás. Ne áldozzon annyi tért a háborúk véres molocnjának. Szálljon le a néplélek árjához. Ecsetelje annak hatalmas hullámzásait. Rajzolja a népfen­ség gyönyörű kibontakozását, mint a despoták alkonyát s minden emberi jog és méltóság gyökerét, forrását! Dicséret és tisztelet illeti azokat a bátorielkü és mélytudásu tanférfiakat, akik a régi rendszerű rajztanitásnak ledöntötték ósdi bástyáit! Akik megszabadították ezt a fontos tantárgyat a gépies kézgyakorlás, a mechánikus „egyik ponttól a másikig“ huzogálás béklyóitól s átadták azon magasztos rendeltetésnek, hogy a szép­érzék fejlesztésének, a lélek nemesítésének s a fantázia szárnyalásá­nak álljon szolgálatában ma már a népiskolában is ! A szív- és kedélyképzés leghathatósabb eszköze az iskolában az énektanítás. Ki ne tapasztalta volna magán a szép ének és zene csodás hatását ? Ha elernyedtünk, ha kifáradtunk a napi munka fáradalmai­ban, a szép zene hallatára felfrissülünk. Ha bu és bánat tölti el lelkünket, ha a keserűség és elcsüggedés érzése emészti éltünket, az ének és zene varázsa uj életet önt belénk. Észrevétlenül elfelej­teti velünk a szomorúság, a bánat, marcangoló, idegbontó és élet­sorvasztó súlyát s átvezet az érzelmek egy tisztább világába, ahol derű és fény vonul újra kedélyvilágunkba Az emberi szív a művészetek közül egyikre sem reagál annyira, mint az ének és zene hangjaira. Ahol minden nevelési eszköz felmondja a szolgála­tot, ott az ének és zene nem téveszti el hatását. A legelfásultabb szív, a szívnek legrejtettebb zugai, érzelmei megnyilnak a zenei hang varázsa előtt. Csodás a zene lélektani hatása! Valóságos hatalom érzelmeink felett, amely alól kivonni magunkat nincsen erőnk! Mozgásba hozza kedélyvilágunkat, pezsdülésbe vérünket. Hullámzásba ringatja érzelmeinket s szárnyat ád a fantázia csapon- gásának. A fülemile csattogása a leggyönyörüségesebb alkotásra inspirálja a poétalelket. A jó zenekar elbűvöli hallgatóit. A harci induló harsogó hangjai hőst varázsolnak a legegyszerűbb közlegény­ből is! S a templomi chórus magasztos dallama az ének szárnyain emeli a hívők százainak lelkét Isten zsámolyához. Az éneknek és zenének e csodás psichológiai hatását már az ókori népek is ismerték. Az egyptomiak az ifjúság nevelésében

Next

/
Oldalképek
Tartalom