Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1887
15 nére elkövetünk, előbb vagy utóbb, de bizonyosan megboszűlja magát. Fájdalom, a szülői liáz e tekintetben nem követ mindenkor hasonló irányt, s ez által az iskola működését nemhogy elősegítené, de sok esetben zavarja és akadályozza. Szegényebb családok — különösen nagy városban, hol a szülök egész nap kenyérkereset után kénytelenek látni — az iskolakötelezettséget megelőző időben, de az alatt is, vajmi keveset foglalkozhatnak a gyermekek értelmi fejlesztésével. Erre a külső körülmények sem kedvezők. A falusi gyermek majdnem folytonosan szülői felügyelete alatt fejlődhetik. Tanúja lehet azok mindennemű foglalkozásának; figyelemmel kisérheti a sütés-főzés, fúrás-faragás, töldmívelés, kertészet és állattenyésztés egész menetét, sőt egyben-másban maga is segéd- kezhetik. Ha figyelmét,, kíváncsiságát valami új jelenség megragadja, rögtön előállhat a kérdéssel: mi ez, mi az? — mi lesz ebből, hát abból? — miért teszi ezt édes szülém igy vagy amúgy? — s nyomban megkaphatja rá a felvilágosító feleletet. Láthatja az ok és okozat közti szoros összefüggést, a növények és állatok fokozatos fejlődését; bejárhatja a ház és környék minden zugát, a mezőt és erdőt; folyton figyelemmel kisérheti, minő változásokon mennek át azok az év különböző szakában, stb. 8 e csekélynek látszó szemléletek mind megannyi helyes képzettel, fogalommal és tapasztalattal gazdagítják lelkét, melyek a további sikeres oktatáshoz a legbiztosabb alapul szolgálhatnak Lehet, hogy a falusi gyermek a látottak- és hallottakról hosszasan beszélni még nem tud, de azok mind igazán termékeny magvak gyanánt szunnyadnak lelkében, melyeket életre- kelteni s kifejleszteni nagyon könnyű. S ha már a gyermek iskolába jár, a téli hosszú estéken, mikor a külső munka szünetel, a szülők vagy idősebb testvérek bőséges alkalmat találnak arra, hogy az iskolás-gyermekkel foglalkozhassanak, kire az ily érdeklődés rendkívül buzdítólag hat. Mennyire kedvezőtlenebb a szegény városi gyermek helyzete e részben! Ha csak véletlenül a város legszélén nem lakik, a szabad természetből bizony édes-keveset lát és tapasztal. Arra pedig, hogy szülői gyakrabban kivihetnék a zöldbe —- ahogy ezt mondani szokás — nincs sem alkalom, sem költség. 8 hogyan foglalkozhatnék az apa gyermekével, mikor — sokszor még ünnepnapon is — már kora hajnalban kénytelen eltávozni hazulról s csak olyankor térhet, ismét övéihez, mikor gyermeke már alszik? De az anya is el van foglalva, s a gyermek csak akadályozza öt munkájában. Hogy
