Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1887
14 is mindenkor olyan volna, hogy a sors e kedvezményét megérdemelni s méltóképen megbecsülni is tudnák! A mai kor legtöbb szülöttének bölcsője mellett az anyai szeretettel együtt ott virraszt amaz aggodalom is: „Mi lesz e gyermekből, mi sors vár reá a sötét jövőben, ha Isten életének kedvez?!“ — Kétszeresen jogosult ez aggodalom, ha vagyontalan szülők leánygyerm ekeinek jövőjére vonatkozik az. A múlt történelme azt tanítja, hogy mindama népek, melyek a műveltségnek a kor szelleme által megkövetelt magaslatára fölemelkedni nem tudtak, vagy nem akartak, könyörtelenül elseper- tettek, megsemmisültek. A jelen is arról győz meg bennünket, hogy a létért való küzdelemben csak azon nemzetek állhatnak meg diadalmasan, melyek a műveltség befogadása és felhasználása iránt kellő fogékonyságot tanúsítanak. E nélkül mindenkor alárendelt szerepre vannak és lesznek kárhoztatva mások érdekeinek szolgálatában. Hogy nemzetünk is, oly sokféle elnyomatási kísérlet daczára, mindekkoráig fenn tudta magát tartani az idegen népekkel folytatott ezredéves versenyben, azt — lángoló szabadságszerete- tén kívül — egyenesen művelődésre való képességének s hajlamának köszönheti; s további fennmaradása is csupán attól függ: minő erélyt tud kifejteni azon törekvésben, hogy ama nyugati népeket, melyek a béke áldásainak élvezetében őt a művelődés terén megelőzhetni szerencsések voltak, lehetőleg utolérhesse. E magas czélpont télé látjuk törekedni hazánk kormányfér- fiait mindennemű intézkedéseikben; ezt kell szem előtt tartania a családnak, ezt az iskolának s nekünk szerény néptanítóknak is. Magas czélt azonban nem csupán nagy erőfeszítéssel, de különösen az által lehet megvalósítani, ha a közös működésre hivatott tényezők, feladatuk megoldásában, egyértelmüleg járnak el. Lássuk, megvan-e e szükséges egyértelműség főleg a család és iskola működése közt? A gyermekek értelmi nevelése és oktatása — mivel ennek nyújtására a mai kor fokozottabb igényeinél fogva a szülői ház maga nem képes többé — legfőkép az iskola teendője ugyan, de arra — részint előkészítőleg, részint támogatólag — a családnak is nagy befolyása lehet s kell is, hogy legyen. Az iskola, a felsőbb hatóság által kijelölt határokon belül — melyeknek megállapításánál az élet követelményein kívül a gyakorlat által is igazolt tudományos elvek voltak irányadók — arra törekszik, hogy növendékeit természetes úton, fokozatosan, lassú de biztos léptekkel vezesse be az ismeretek országába, fő elvül Iártván, hogy a természetten ugrás ni ncs, és hogy minden oly merénylet, a melyet a nevelés-oktatás terén e törvény eile-
