Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1881
ben avatatlanoknak bizony szigorúaknak, tán feleslegeseknek fognak látszani, mert egészen ártatlan dolgok, melyek otthon — még pedig teljes joggal — meg vannak'engedve. Ila azonban tekintetbe veszszük, hogy a gyermek ilyen nyugtalankodások és félbeszakítások által nem csak maga lesz szó- rakozottá, hanem társait is zavarja; — ha föltehető, hogy a mit az egyik gyermek tesz, a következő perezben egy másodiknak, harmadiknak tizediknek is eszébe jut, könnyen belátható, esetleg mennyi időt rabolhatnak ily zavargások a tanórákból. — De nem csak időtakaritás szempontjából kell ezen fegyelmet gyakorolnunk, hanem mert ennek magában véve is van nem megvetendő nevelési értéke. A jellemképzésre úgy, mint a későbbi életre fölötte fontos, hogy már a gyermek is tanuljon bizonyos rendhez szokni, pillanatnyi hajlamait és fölgerjedéseit elfojtani, nyelve és tagjai felett uralkodni. A gyermek önakarata ez által ugyan zaboláztatik, de saját testi érzelmeinek és szeszélyeinek féktelen sugallatai fölött gyakorlatidé akarat ereje fejlesztetik és erősbíttetik. Ha a tanítványnak nem szabad mindég maga magát előtérbe tolnia, természeti önzése is fékeztetik, valamint végre jogérzete is, melyre mindenkinek a nyilvános életben oly nagy szüksége van, fölébreztetik es fejlesztetik az által, ha neki egyrészt tanulótársainak jogát kell tiszteletben tartania, másrészt pedig azoktól saját személyének tekintetbe vételét szabad követelnie. Hiedelemre és jó szokásra neveli az iskola tanítványait még azon rendszabályok által is, melyek a tanítás előtti és utáni, úgymint a szünetek közti magatartására vonatkoznak. Ilyenkor nagyobb szabadság van megengedve, mint a tanítás alatt, mert a test- és léleknek helyes mértékre megszorított mozgása felfrissíti és szükséges, hogy a tanítás alatt jobban kibírja a csendes magatartást; de ezen mozgásnak és társalgásnak nem szabad pajzán turbékolássá és vad lármává fajulnia, hanem viselje magát úgy, mint miveit embernek magát tisztességes társaságban viselnie kell, az által egyszersmind azon tiszteletet is tanúsítván, melyet az iskola tanítványaitól joggal követelhet. A család az iskola ebbeli törekvéseit hathatósan elősegíti, ha az ebbeli elveit és intézkedéseit méltányolja és tekintetbe veszi, úgy mint viszont felette akadályozóig és zavarólag hatna, ha az iskola rendszabályait félreértené és ennek folytán rosszalását még gyermeke előtt is nyilvánítaná. Ez pedig — sajnos! — vajmi gyakorta történik. Ha a ta-