Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1881

igazi anya, ki nem szeretne gyermekével foglalkozni, kinek alilioz kedve hiányoznék!

Hogy továbbá munkánk sikerüljön, hogy sem tanítónak, sem tanítványnak a tanítás és tanuláshoz való kedv meg ne keserítessék, nem szabad az iskolai oktatást ahhoz nem értő házi tanító állal megzavartatni. Sokan, kiknek az első oktatás fontosságáról fogalmuk sincs, azon hitben élnek, hogy könnyű dolog, kis gyermeket az elemekre tanítani. Elő is fordul néha, hogy a dada megtanít egy-egy gyermeket az ABC-re, lerajzoltat ja vele a betűket és fejébe veri a kis egyszeregyet. A ki gyermeke iránt így vétkezik, annak azért a felelősséget is el kell viselnie! A tudományos, úgy tapasztaláson, mint lélektani észlelésen alapuló paedagogia üdvösebb dolgot ismer már a gyermek számára, mint betüalakokat és számneveket, melyekkel sokszor agyon kinoztatik. A tudás és megértés, a gyermek szellemi fejlődése nem gépies mestermű, hanem virág, mely gondos ápolás mellett annak idején nyílik, és a kilátni akarja, miképen virágzik, az tudjon várni is! Azért ne türelmetlenkedjenek a szülők, ha gyermekük két három hónap múlva, miután az iskolába adták, még nem tud az újságból betűzni; ha az első évben 10 ujjánál többet nem igen tud számolni, ha a második, harmadik évben nem tanul Indiáról és a Hottentottákról. Legyenek meggyőződve, hogy egy tapasztalt tanító által az újabb paedagogia és metho- dika elvei szerint oktatott gyermek többet tud most, mint mi felnőttek azon korban annak idején tudtunk és ne akarják mind azt, mit felfogásuk szerint az iskolának nyújtania kellene, de nem nyújt, a házi tanító által gyermekükkel bemagoltatni. Számos példát tudnánk felhozni, hogy az ily gyermek sem az iskolában, de otthon sem tanul becsületesen, mert fogalmai összezavartatnak, ereje túlterheltetik. Ha már van házi tanító is, az forduljon az illető osztálytanítóhoz, tanulmányozza az osztály tananyagát és az iskolában követett módszert, és mi mindig készséggel és részletesen fogjuk mindkettőre vonatkozólag a kellő felvilágosítást megadni!

De mivel foglalatoskodjanak a gyermekek vagy inkább mivel foglalatoskodtassuk őket azon órákban, melyeket nem az iskolában vagy iskolai dolgokkal töltenek, hogy terhűnkre ne legyenek ? Ezt kérdezte tőlem egy apa, ki keveselte a gyermekének adott feladatokat. A felelet reá: Vigadjanak a gyermekek, szaladjanak és ugráljanak, hadd szórakoztassák magukat mindenféle gyermekiesés komoly játékkal; mert az úgy testi, mint szellemi javukra szolgál, sőt szükséges. De a