Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1941
17 célját: a hívő megértést, a vallástanítás sem érheti el máskép, csak úgy, ifiként ezt az újabb teológia is elérte, a Szentlélek által. A Lélek pedig, amint ezt éppen az újabb teológia hirdeti nekünk beszédes és bő példákkal, csak akkor közeledik hozzánk és újít meg bennünket, hogyha mi az Ige kútjára járunk vizet meríteni s ezzel a tiszta vízzel töltjük meg tanításunk poharait. Az új, az Ige teológiája és vallástanítása tehát azzal a váddal illeti a modem tudományos teológiát és vallástanítást, amellyel Jeremiás vádolta meg népét: „Elhagytak engem, az élő vizek forrását, hogy kutakat ássanak maguknak; és repedezett kutakat ástak, amelyek nem tartják a vizet.” (2:13.) De nemcsak vádol, hanem már vissza is tért az élő vizek forrásához: az Igéhez. De hátra van még az egész egyháznak s ezen belül a tanuló ifjúságnak a visszatérítése az Igéhez. S ez nem könnyű feladat. Tapasztalatom az, hogy a felnőttebb, felsős diákság nagyobb százaléka hajlik a modern tudományos teológia nézeteinek a vallására,6* ami az istentelen, új pogány áramlatokat és a keresztyénség megromlott állapotát, elvilágiasodott voltát tekintetbe véve nem is csodálható. S meggyőződésem, hogy ha a felnőttek mind és az egész világ kelettől-nyugatig, északfól-délig igaz keresztyénné lennének (bár ez elképzelhetetlen), az ifjúságban akkor is nagy százalékban ütné fel a fejét mindaz, amit mi Schleiermachernél, Bauer Brúnónál, Ritschlnél, stb. kárhoztatunk. Éppen ezért nem érdemes a dolog felett keseregnünk, hanem be kell látnunk, hogy a vallástanítás helyzete állandó harc. Csak vitatkozva lehet az Igét tanítanunk, amint kezdettől fogva is csak így lehetett. Tanúskodik erről maga a Biblia, mely voltaképpen hatalmas vitairat. A vitából azonban a vallástanításban ki kell zárnunk a hitetleneket, ha ugyan akadnak ilyenek, mert bár sokan vitatkoznak, de ezek inkább kételkedők és kicsiny- hitűek, mintsem a Krisztus ellenségei. Ha velük hittel, hívő értelemmel tusakodunk, az eredmény nem maradhat el. Lehet, hogy csak rájuk is később, az iskola elvégzése után töltetik ki teljesen Isten Szentlelke, miként a tanítványok is csak Jézus halála, feltámadása és mennybemenetele után teljesedtek meg vele, de addig is magukkal vihetik az életbe a Lélek zálogát és kardját: az Igét! Grünwalszky Károly. S3 V. ö. Grünvalszky Károly: A vallástanítás lényege és célja. Lelki- pásztor 1942. jan. XVIII. évf. 2. sz.
