Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1941
9 letileg Ende mutatta ki. A pozitív tértöl jtés erőterét többen vizsgálták elméletileg. Ende7 feltételezte azt, hogy- az elektronokat koncentráló erő független a sugártengelytől mért tá' volságtól. Eszerint az elektronok a csomópontok között parabola páalyákon mozognának. Viszont a csomósugár külső képe olyan, hog4 abból inkább sinuspályákra lehet következtetni (3. kép; a radiális/méretek erősen túlzottak ezen a rajzon). Eszerint a sugárelektronopk a haladó mozgáson kívül a tengelyirányra merőlegesen rezgőmozgást is végeznek. Ebből viszont az a következtetés vonható le, hogw az egyes elektronok pályái nem konstans, hanem a tengelytől márt távolsággal arányos erőtérben jönnek létre. Egyszerű számításc/kkal igazolható az, hogy ilyen erőtér a sugár tengelye és rádiusz-ó mentén konstans tértöltés (egyenletes töltéselosztás) következtében lép fel. Erre az eredményre jutott többek között Borries és RuskíA.8 Ha r jelöli a sugártengelytől mért távolságot, s a töltéssűrűségetf, K az elektronra ható erőt, továbbá E az elektromos térerősség, p az elektron töltése, <f a poenciál és c a fény sebessége, akkor elsfő közelítésben érvényesek a következő összefüggések (zérus index /a sugártengelyben uralkodó értékekre vonatkozik): s = ?o; K -— e E = — 2 n c2 ?« er; és <p — k'n — 71 c" ?o r2. Ha ezek az összefüggések maradéktalanul érvényesek lennének (távolságarányos erő, távolság négyzetével arányos potenciál), akkor a sugár csomópontjai még sok csomótávolság után is pontszernek lennének (3 a kép — nem tekintve az erősen túlzott radiális méreteket). A tényleges helyzet viszont az, hogy a duzzadóhelyek után szórás figyelhető meg s a csomópontok néhány csomótávolság után elmosódnak (3 b. kép). Eszerint az erő csak bizonyos határon belül távolságarányos, azon túl csökken s a sugár határán túl eltűnik.“ Sokkal helyesebben adja meg az erőt ez az egyenlet: • Ende, W.: Phys. Z. 32, 942 (1931). 8 Borries B. u. E. Ruska: Z. Phys. 76, 649 (1932), továbbá: Brüche E.: Z. Phys. 78, 26 (1932) és Engel K.: Z. Phys. 79, 231 (1932). 9 Brüche, E.: Arch. Elektrotechn. 28, 384 (1934). 3. kép.
