Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1938
19 lomot is épített tiszteletére Horneros, a költő szobrával. Kóla is több másolat van különböző múzeumokban. A nápolyi példányon is látható, hogy a művész érvényesíti még ezen a képzeletből alkotott ideális képmáson is az •előző századók realisztikus irányát. Vele teljesen ellentétes felfogású a hellénisztikus idők egyik legjobb areképszobra, mely a Seneca nevet hordja. Egy rút, de nagy szellemű ember vonásai csodálatos művészettel vannak rajta egyesítve. Századokon át bámulat tárgya és méltán. Számtalan másolatainak egyike a nápolyi. A múzeum gazdagságából a felsoroltakkal kell megelégednünk helyes idő kimértsége miatt a venusok, nymphák, satyrok, erosok, atlasok, silenek nagy száma mellett is, melyeket az alexandriai kor termelt. Láttam szoborkolosszusokat, melyekben nem annyira az eszme szépsége, mint inkább az anyag nehézségeinek játszi könnyedséggel való legyőzése a bámulatos. Az anyag kiválasztásánál főleg a művészi fejlődés szemmeltartá- sára és a közismert példányok bemutatására törekedtem. AZ ISKOLAKERT KÉRDÉSE. Az iskolakert érzékeny pontja a természetrajzi nevelőoktatásnak. E tekintetben számos eltérő vélemény ismeretes. A cél és kivitelezés szempontjából más lehetőséget nyújt és más megoldást kíván a fővárosi és a vidéki iskola. A néhány évvel ezelőtt megjelent rendelet ugyan kötelezővé teszi minden középiskola részére az iskolai kert létesítését, ennék ellenére még ma is sok iskola nélkülözi azt az anyagiak hiányában. Pedig, mint azt az Utasítások is hangsúlyozzák, az iskolai kert nélkülözhetetlen kiegészítője a természetismereti nevelő munkának. Nem pótolja azt sem a kirándulás, sem a laboratóriumi munka. A jól megtervezett iskolai kertben a tanár aránylag kis helyen együtt bemutathatja mindazokat a legfontosabb jelenségeket, amelyeket különben csak hosszú idő alatt, egész délutánokat igénybe vevő kirándulásokon lenne alkalma szemléltetni a tanulókkal. Az elmondottak alapján több kérdés merül fel! Pontosan milyen célt szolgáljon az iskolákért? Kik és hogyan műveljék meg? Milyen nagyságú legyen? A szükségelt anyagiak előteremtése ? A Királyi Magy. Természettudományi Társulat Egyetemes szakosztálya nemrégen foglalkozott az iskolakert kérdésével. Ez alkalommal Tuzson János egyetemi tanár bemutatta a budapesti egyetemi növénykertet, hangsúlyozva annak didaktikai célt szolgáló és a középiskolák részére rendelkezésre álló részeit. Kerékgyártó Árpád tanügyi főtanácsos pedig sok éven át szerzett gyakorlati tapasztalatait adta közre. Ismertette az iskolakert következő három elterjedt típusát: 1. olyan kertet, amely a tanteremben tartott óra anyagát (növénypéldányokat) szolgáltatja ki; 2. olyan kertet, amely a tanítás színhelye; 3. olyan kertet, amely mint munkakert a tanulók tevékenységének is színhelye. Legutóbbi a legértékesebb. — Ezután Korber Ernő igazgató vázolta az általa Pozsonyban és Jászberényben létesített iskolakerteket, amelyek ápolását kizárólag tanulók végezték. Ezekben a biológiai és a gazdasági szempontok érvényesültek és főleg azt a célt szolgálták, hogy a növendékek megfigyelőképességének kifejlődését, fokozódását lehetővé tegyék. — Végül Sárkány Sándor előterjesztésében foglalkozott a szak-
