Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1938
20 osztály az első angol iskolakert még ma is jól bevált berendezésével és az ott folyó munkának nevelési szempontból értékes eredményeivel. A szakosztályi ülésen számos budapesti iskola volt képviselve. Az előadások és hozzászólások alapján kitűnt, hogy a legmegfelelőbb az olyan iskolai kert, amely a tanulók öntevékenységét, biológiai megfigyelőképességének fejlesztését, továbbá a gazdasági munkának megismerését és megbecsülését segíti elő. E szempontokat tartva szem előtt, legcélszerűbb, ha a kertben mindent maguk a tanulók végeznek. A terület nagyságára nézve a kb. 100 m2-es már minden igényt kielégít. Az iskolai kert létesítésének legnehezebb része az anyagiak előteremtése. Ebben a tekintetben egyelőre nem lehet másra gondolni, mint az igazgatóság megértő támogatására. A fentiek előrebocsátása után röviden vázolni szeretném a bpesti Evangélikus Gimnáziumban múlt év végén létesített iskolai kert építési technikáját, biológiai és didaktikai berendezését. — Meg kell említenem, hogy az iskolában már évtizedekkel ezelőtt volt iskolai kert, de az célkitűzésében, berendezésében különbözött a mostanitól. Iskolánk udvarát néhány éve 4—5 m széles bokrokkal, lombos fákkal, vagy fűvel beültetett szegélysáv határolja, amelynek összes területe kb. 800 m2. Ez a terület bizonyos fokú átrendezéssel teljes egészében felhasználható a növénytani oktatás céljaira. Mivel azonban a szegélyrész teljes bekerítése sokba került volna, azért egy kb. 140 m2-es területet hasítottunk ki a szűkebb értelemben vett iskolai kert létesítésére és azt drótkerítéssel határoltuk el. Először is a talaj megjavítására kellett gondolni. 60 cm mélyen felásattuk az egészet és kb. 15 m3 komposzt földdel javítottuk a talajt. A kert megmunkálása önkéntes munkavállalás alapján és tanári irányítás mellett teljes egészében a tanulókra hárult. Ez az elgondolás vezetett már a kert megtervezésénél is. Kert-tervezetre pályázatot hirdettünk. Az első és másodosztályú tanulók a konyhakerti és virágkertészeti részt tervezték. Az ötödikosztályú tanulók a kert teljes berendezésére nyújtották be elgondolásaikat. A beérkezett tervezeteket növendékekből álló bizottság bírálta felül és a legjobban sikerült tervekből alakult ki a leendő iskolai kert végleges képe. E szerint a 140 m2-es terület egy középső főúttal és erre merőlegesen 3 mellékúttal összesen 8 főtáblára van felosztva. Minden főtábla több, átlag 2 m2-es táblából áll. A főút és a 3 mellékút keresztezésében pedig egy-egy virág-grupp helyezkedik el, amelyet az első és másodikosztályú tanulók tetszésük szerint ültettek be. A kert további berendezése vázlatosan a következő: 2 főtábla, a konyhakerti növények nevelésére szolgál. Itt érvényesül a talaj célszerű kihasználásának elve, továbbá az egy és kétéves növények különböző fejlődési alakjainak bemutatása. Képviselve vannak mindazok a növények, melyeket gyökerük, vagy földalatti hajtásúié, vagy földfeletti száruk, vagy levelük, vagy virágjuk, vagy termésük és magjuk miatt termeszt az ember. Egy főtáblában a legfontosabb gabonafélék szerepelnek egymás mellett. Külön figyelmet fordítottunk a gazdasági vetésforgó érzékeltetésére. Hároméves vetésforgót vettünk példának. Az első év táblája zabosbükkönyt, a második év táblája árpát, a harmadiké pedig tengerit tartalmaz. A további kertrészben helyet kaptak a fűszer-növények, a takarmány-növények, a gyógy-növények, a szoba-növények, az árnyékkedvelő növények, az egyéves és áttelelő kerti dísznövények képviselői.
