Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1938

18 feléből a Dioskurok Lokroi városa templomának homlokzatáról való szobor- csoportja. Athen politikai bukása után való időből származik Kephisodo- tosnak Athena hermája, az ú. n. Athena Gorgonia. Skopas vezette be a görög művészetbe a lélek érzéseinek, szenvedé­lyeinek ábrázolását. Az ő nevével hozzák kapcsolatba a Capuai Psyche ércszobrát, melynek késői római korbeli másolata a híres csonka nápolyi márványszobor. Ugyancsak az ő bronzműve másolatának tartják a Capuai Venus-1. A Farnesei Eros-1 sokan Praxiteles híres Erosával hozzák rokon­ságba, melyet a mester legjobb szobrának tartott a Satyr mellett. Az attikai és peloponnesosi iskola kölcsönhatására vall többek közt az Ephebos (ifjú) név alatt szereplő bronzszobor Pompeiből. Az istenek és athléták ábrázolása mellett nagy szerep jut az arc­képnek is. Eleinte idealizáltak, majd élethűségre törekedtek. Ez a törek­vés először a külső ábrázolásában nyilvánul, majd a lelket is igyekeztek kifejezni. A realisztikus és idealizáló irány közti átmenetet mutatja a múzeum kettős hermája Herodotos és Thukydides fejével. Eredetije Sila- niontól. A jellemképre példa Sokrates hermája. A rút arc szép lélek tükre. Eurypides arcképe is híven tükrözi a nagy tragikus közismert zár­kózott, komoly jellemét. A realizmus érdekes példája Aischynes-nek hidegen számító értelmet, nem nemes lelket tükröző szobra, mely a late- rani Sophokles-szel és a vatikáni Demosthenes-szel triót alkot. Lysippos, a kovácslegényből lett művész 1500 müve közül az Apoxyomenos felváltotta Polykleitos Doryphorosát mint kánon. Az olajos port testéről levakaró ifjú athleta fejét kisebbnek, a testet nyúlánkabb­nak ábrázolta. Bronzmüvei szépségéről fogalmat nyújt a múzeum Pihenő Hermes-e. Csupa élet és mozgékonyság. Nagy Sándor Lysippos-alkotta sok arckép típusából való az Alexander Lovas-szobra című, Herculanaeumban talált bronz-másolát. Ugyancsak Lysippos ércszobrából származtatják a Farnesei Herakles kolosszális márványszobrát. Glykon dolgozta át izom­emberré, a római szertelen ízlésnek megfelelően. A Lysippos után bekövetkező hanyatlás korából való Dionysosnak Narkissos név alatt szereplő szobra, mikor a plasztika már minden mé­lyebb értelem nélkül fogta fel az istenképeket, és nem szentélyekben állítot­ták fel őket, hanem kertek és lakások díszítésére alkalmazták. — E korban Pergamon, Rhodos, Alexandria lettek a kultúrális gócpontok. Pergamonban az Attalidák virágozhatták fel a szobrászától A gallusokkal való harcaikat örökítik meg a nápolyi múzeum Holt Gigas, Holt Amazon, Holt Perzsa című darabjai, melyek a közismert Haldokló Gallus rokonai. Rajtuk a drámai hatásra törekvés nyilvánul meg a valónak realisztikus előadásá­ban. — Rhodosból való a római múzeum Laokoon csoportja mellett a híres nápolyi Farnesei Bika csoportja, Apollonios és Tauriskos művének római korbeli másolata, a legnagyobb, antik korból ránkmaradt márványszobor. A drámai hatásra törekvő mű Amphiont és Zétost mutatja be, amint egy vad bikát lefognak, hogy anyjuk megkínzóját, Dirket a hátára kötözzék. A művészek helyes mérsékletet tanúsítanak, amennyiben csak sejtetik Dirke tragikus végét. Sétánk végén eljutunk a harmadik gócponthoz, Alexandriához. Ennék művészetére jellemző az úgynevezett Alexandriai Ércfej. Csodálatos keve­réke régi görög stílusnak a keleti felfogással. Érdekes a haj elrendezése. Alexandria volt a Homeros-kutatás központja. Az egyik Ptolemaios temp-

Next

/
Oldalképek
Tartalom