Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1937

45 ból volt. Résztvett heti 2 órában 12 tanuló. A tandíj havi 5 pengő volt. Kémiai és ásványtani gyakorlatok. A kémiai és ásványtani gyakorlatok támogatják és kiegészítik a IV. osztály tananyagát, amennyiben a tanulónak alkalma van laboratóriumi munkával gyakorlati alapon is elsajátítani a fontosabb kémiai, ásványtani és geológiai ismereteket. Tanári felügyelet mellett irányítást kapnak a tanulók az egyszerűbb készülékek összeállítására és használatára, bevezetést a kísérletezés technikájában és a maguk vizsgálatai alapján megállapítják az ásványok kristálytani, fizikai és kémiai tulajdonságait. A gyakorlatokon résztvett a IVA osztályból 39, a 1VB osztály­ból 41 tanuló , összesen 80 növendék. A tanulók 4 csoportban, heti 1—1 órában dolgoztak a számukra kijelölt és szakszerűen felszerelt munkahelyen. A kísérleti felszerelést, s a vegyszereket iskolánk adta. A tanulók félévenként 10—10 P díjat fizettek; ezen díj teljes fizetése alól felmentést kaptak a szegénysorsúak és tandíjmentesek. A gyakorlati anyag megválogatásánál figyelemmel voltunk tankönyvünkre, Toborífy Zoltán: Ásványtan és kémiá-jára. Hasz­nos útbaigazításul szolgáltak Hankó Vilmos, Méhes Gyula, Jeges Sándor idevágó munkái, továbbá a Reichert—Zeller—Koch-féle Ásványhatározó. Vezető tanár: Dr. Sárkány Sándor. A gyakorlat anyagának beosztása a következő volt: Kémiából: A Bunsen-égő szerkezete, működése és kezelése. A fa anyagainak kimutatása. Üvegtechnika. Vízforralás, szűrés, oldás, párologtatás. Kristályosítás. A víz analízise. Oxigénfejlesztés. Oxigénbomba. Kísérletek oxigénnel. Hidrogénfejlesztés. Hidrogén­bomba. Kísérletek hidrogénnel. A levegő szétbontása. Folyékony levegővel kísérletek. Fémek és nemfémek oxidálása lángban. Keve­rékek, elegyek és vegyületek készítése. Kémiai folyamatok: helyet­tesítés, eserebomlás és kicsapás. Chlorfejlesztés. Savak, bázisok és sók tulajdonságai és felismerésük. Széndioxid, széndioxidfejlesztés és kísérletek. A fontosabb fémek, nemfémek, savak, bázisok és sók vizsgálata. Ásványtanból: A tanult kristályok elemzése. Az ásványok geo­metriai, fizikai és kémiai tulajdonságai. Kristályrendszerek értel­mezése. Fajsúlymérés. Keménységmeghatározás gyakorlati alapon és Mohs-féle sorozattal. Szín. Átlátszóság. Karc. Hasadás. Vegyi szerkezet. Oldódás. Lángszínezés. A 25 leggyakrabban előforduló ásványi önálló kristálytani, fizikai és kémiai vizsgálata. Kőzettanból: A fontosabb vulkáni-, üledékes- és metamorf­kőzetek vizsgálata, alkatrészeik, szöveti szerkezetük megállapítása. Földtanból a geológiai erők működésének eredményeit és a mai térszíni formák kialakulásának értelmezését kirándulás kere­tében sajátították el a növendékek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom