Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1937

-17

m-es átmérőjű, egy köböl vágott oszlopok jól láthatók, egyesek a templom belsejében szabadon állanak. A Dom-’térről lekanyarodva a tenger partján megtaláltuk a híres Arethusa . forrást, melyet már Vergilius is említ Aeneisében (III. 695-től). Hatalmas sugárban tör elő a föld alól és ömlik a ráccsal elkerített medencébe, melyben halak úszkálnak és papyrusok virulnak. A forrást a híddal összekötő, pálmákkal beültetett gyönyörű sétányon mentünk vissza szállásunkra. Vacsoránknál jókedvünket fokozta két utcai énekes megjelenése. A gitárost olyan tűzbe hozták a fiúk nagylelkű tapsai, hogy széles lendületével ének közben kiütötte a mögötte jövő pincér kezéből a tálcát. Szerte hullott rántott hal vacsoránk a fiúk nagy mulatságára. Persze azért minket nem „ütött” el tőle, mert összeszedés után megkaptuk új felszolgálásban.

Mánap d. e. megbámultuk az éj folyamán kikötött német páncélosokat és körüljártuk az Ortygiát s megnéztük az archaeologiai múzeumot. Gazdag a múzeum Szicília görögök előtti történetére vonatkozó leletekben, híres a görög váza —, terakotta —, és éremgyüj- teménye. Délután remek napsütésben megtekintettük az antik Sira- cusából a Latomia del Paradiso-t, ama régi kőfejtők egyikét, mely börtönül is szolgált. Ma, mint neve is mutatja, valóságos paradicsom buja délszaki növényezetével. Egyik hatalmas barlangját Dionysios Fülének nevezik, mert a monda szerint a tyrannos itt hallgatta ki titokban a bebörtönzöttek egymásközti suttogásait. Az akusztikája olyan finom, hogy a leghalkabb zörejt, suttogást hatalmasan megnagyítva veri vissza. Többszörösen kipróbáltuk. Mellette van a 200 m hosszú, 23 m széles Ara Hieronis II., melyben hekatombákat áldoztak és a római időből való hatalmas, sziklába vájt amphi- theatrum. A latomia felett van a Teatro Greco, mely ugyancsak a sziklába van vágva. Kilátása, mint általában az ó-görög színházaké, gyönyörű. Itt ültek valamikor Pindaros, Platón és itt adták elő Aischylos Perzsáit. Sütkéreztünk kőpadjain ülve és szavalatokkal próbáltuk ki akusztikáját.

Husvét reggelén indultunk Cataniába. Még a délelőtt folyamán megérkeztünk a 150.000 lakosú előkelő városba, mely az Aetna tövében 3 történelem előtti és 6 történelmi időből való lávafolyamon épült. Az utca kövezete, a templomok, a házak nagyobbrészt mind lávából vannak. Megtekintettük többek közt a Domot, melyben Szent Ágota fátylát és Oroszlánszívű Richárd koronáját őrzik. Előtte van a Fontana deli’ Elefánté, szökőkút egy lávából metszett életnagyságú elefánttal, mely egyiptomi obeliszket tart. Ez lett a város címere. A Piazza Stesichoron ékeskedik a város nagy fiának, Bellini zeneszerzőnek hatalmas szobra. E mellett van a lávától félig eltemetett római amphitheatrum. Az építményből látszik még néhány ív, oszlop és padsor. Kedves tartózkodási helyünk volt a Villa Bellini, a város