Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1937
/ nyílt orrlyukakkal szívják a friss hajnali levegőt, A sziklára terített állatbőrön és köpenyen heverő férfi-alak Dionysos éppen most fordul a váratlan esemény felé. Az egymás mellett ülő két nőalak közül a telt formákat mutató asszony és a fejletlenebb leányalak az anya és leány: Demeter és Kora. A lány anyját épen a történetekre teszi figyelmessé. A középről gyorsan elsiető Iris társainak igyekszik megvinni a hírt, miközben tekintetét még mindig a nagyszerű esemény: az istennő születése köti le. A főjelenet Carrey rajza idejében is hiányzott. A jobb szárnyon levő három istennő közül a büszke tartású fekvő nőalak, akinek nemes vonásai a ruhán keresztül is megmutatkoznak, a szépség istenasszonya, Aphrodite. Szépségének tudatában csak ő engedheti meg magának, hogy fesztelenül másik társa ölére nehezedjék, aki bár maga is istennő, szíves készséggel fogadja őt. Ez az istennő Peitho, a rábeszélés istennője talán. A jobb sarokban fogatával az Okeanos ölébe lemerülő Selene. Tehát itt a hajnal fényében ragyogó Olympo- son, az istenek között vagyunk, és a töredékekben mindenütt kiérzik az emberinél magasztosabbnak, az isteninek magasabbrendűsége, melyet Pheidias a mozdulatok és vonalak művészies játékával lehelt a márványba. Az aeginai Aphaia templom alakjainak a mozdulatai szögletesek, olyanok, mintha tornateremben, vagy a katonai gyakorlótéren vezényszóra mennének végbe. Az olympiai Zeus templom nyugati ormán levő alakok mozdulataiban a nyers erő féktelensége mutatkozik.3 A Parthenon szobrainak mozdulataiból eltűnik a katonás feszesség és eltűnik a nyers erő zabolátlansága is. Illetve megmaradt mind a kettő, csakhogy a feszesség nemes méltósággá, a féktelenség pedig önfegyelmezéssel párosult szilárdsággá változik, s ez az, amivel Pheidias alakjaiban a magasabbrendűség érzését keltette, s a fizikai világból a herosok és istenek világába emelt. Midőn e művészi tökéllyel alkotott szobrokat szemléljük, előttünk áll a kérdés, hogy a művész az alakokat honnan és hogyan tudta létrehozni? Hol volt-e művészi vonalak forrása? Hogy a művész modelljei, legyen az férfi, nő, ifjú vagy öreg, mind ilyen tökéletesek lettek volna, nehezen hihetjük. Igaz, hogy a régi görög ember testalkatáról és szépségéről a róluk készült szobrok alapján alkotunk képet magunknak, de 'ha Alkibiades ünnepelt szépsége mellett Sokrates Silen alakjára, vagy Perikies formátlan koponyájára s Pheidiasnak a pajzson bemutatott vonásaira gondolunk, akkor be kell ismernünk, hogy a görög faj sem volt kivétel nélkül kifogástalan külsejű. És ha minden csak a fajtán múlnék, akkor miért van az, hogy a görög művészetben az alaknak ilyen kifejezését 9 3 Látható Szépművészeti Múzeumunk oromfalán.
