Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1935
MIKOLA SÁNDOR. Ez évi Értesítőnket nem díszíti már az a név, mely iskolánk életével annyira egybeforrt: Mikola Sándor 31 évi tanári és 7 évi igazgatói működése után 1935 szeptember 1-én nyugalomba vonult. Most talán még nem is tudjuk eléggé méltányolni azt a veszteséget, amit a tényleges szolgálatból való távozása jelent, mert egyrészt annak a lendületnek a hatása alatt állunk, amelyet Mikola Sándor adott iskolánk életének, másrészt legnagyobb örömünkre szinte naponta szerencsénk van körünkben tisztelni őt, amint változatlan energiával és lelkesedéssel dolgozik igazi otthonában, a fizikai szertárban. Milyen jól esik bölcs tanácsait, tárgyilagos, a dolgok mélyére látó véleményét sok fontos kérdésben meghallgatni! Péterhegyen, Vasvármegyében 1871-ben született, Középiskolai tanulmányait a soproni ősi evang. líceumban végezte. Itt eltöltött ifjú éveire mindig szívesen emlékszik vissza s a „leghűségesebb várost-’ később is igen gyakran felkereste. Főiskolai tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte; egy évig az elméleti fizikai tanszék gyakornoka, volt. Iskolánkhoz 1897 szept. 1-én került helyet-, tes tanárként, majd egy év múlva rendes tanár lett. Tudományos és pedagógiai munkássága csakhamar országosan ismertté tette nevét, Élénken vett részt különféle tudományos és társadalmi egyesületek munkájában; jelenleg is választmányi tagja az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulatnak, igazgatósági tagja az Orsz. Középiskolai Tanáregyesületnek, elnöke a Vendvidéki Szövetségnek, stb. Tagja volt a bányai ev. egyházkerület törvényszékének. Tudományos munkásságának elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1922- ben levelező tagjává választotta. Egyházi főhatóságunk 1928 tavaszán igazgatói címmel tűntette ki s nehány hónap múlva az iskola tényleges igazgatója lett. 1933 július havában a Kormányzó Űr Őfőmél- tósága a közoktatásügy terén szerzett érdemeiért a tankerületi kir. főigazgatói címet adományozta. Hosszú időn át tagja volt az Orsz. Közoktatási Tanácsnak s 1924 óta tagja a Középiskolai Tanárképző Intézet igazgatótanácsának. A tanári hivatást mindig nagyra értékelte; a jó tanártól elsősorban azt kívánta, hogy szeresse pályáját. Ez a felfogás érlelte meg tanári munkájának gyümölcseként azokat a fényes eredményeket, amikről hálás tanítványainak ezrei tanúskodnak. Mikola Sándor
