Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1935
19 levél szerkesztése volt kitűzve. Ő, aki életében oly sok építési vállalkozást végzett s a pénzügyeket annyira ismerte, még ő sem rendelkezett azzal a jövőbelátó bölcsességgel, hogy az iskolánknak jutott fejedelmi adományt biztosítani tudta volna. A hadikölcsön igazi valutája a hazaszeretet volt s a háború elején kivívott győzelmeken alapuló szilárd reménység. De minden vérontás után, minden erőfeszítés után elkövetkezett az anyagi és erkölcsi összeomlás, melynek bús romjai közt járva szedjük össze az emlékeket s képzeletben állítsunk helyre egy épületet, Kéller Terézia és Kéler Napoleon hagaytékának hatalmas épületét. Kéller Terézia egész vagyonát jótékony célokra hagyta. A tetemes értéket négy részre osztva egy részt hagyott a Protestáns Árvaháznak, egy" részt a Stefánia Gyermekkórháznak, egy részt a Székesfővárosi Tüdőgondozónak és egy részt Fasori Gimnáziumunknak. Egy-egy rész értéke 1918-ban 400.000 korona volt. A gimnáziumi alapítványnak hármas célja volt: tanulmányi ösztöndíj, Diákotthon, Internátus. Az alapítólevél szerint minden évben 3000 koronát fordítanak arra, hogy az iskola tanárai Magyarországon vagy külföldön tanulmányutakat végezzenek vagy esetleg itthon tudományos kísérletekkel és kutatásokkal gyarapíthassák ismereteiket. Beláthatatlan és alig képzelhető el az a tudományos és tapasztalatbeli ismeret- szerzés, mellyel e segítség által az egész testület tudása, ismerete és értéke gyarapodott volna.A második cél a Diák Otthon létesítése lett volna. Erre az alapítvány 6000 koronát fordított. Célja az volt, hogy öt tanár délutánonként foglalkozzék iskolánkbajáró szegénysorsú evangélikus tanulókkal, azoknak tanulmányi előhala- dását előkészítse, támogassa és nevelésüket gondozza s a tanulók az iskolában egyúttal ebédet is kaphassanak. A megállapított összeg felét 3000 K-át az öt tanár délutáni munkájának jutalmazására fordították volna, 3000 K-át pedig dologi kiadásokra szántak. Tanárok és tanulók jóléti intézménye lett volna ez, mely . az iskola tanító- és nevelőmunkásságát nagyban előmozdította volna. Az alap jövedelmének 12.000 K-nak, egy negyed része minden évben az alap növelésére, a 12.000 koronán felüli jövedelem pedig egy leendő internátus alapjának gyűjtésére szolgált, mely jelentékeny társadalmi kiegészítője lett volna a gimnáziumnak s különösen fontos lett volna vidéki evangélikus családokra nézve, melyek gyermekeiket az ország fővárosában akarják neveltetni. Kéler Napoleon 100.00 K-ás alapítványának négy célja volt. A jövedelem egy negyede évenként az alapgyarapítását szolgálja, egy negyed része a gimnázium szertárainak gyarapítását segíti elő, egy negyed rész beteg vagy üdülést igénylő tanár támogatását célozza, egy negyed rész pedig tanári kiküldetésekre, tanulmánv- utakra vagy irodalmi tevékenység körül felmerült költségek részbeni fedezésére szolgál.
