Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1934

22

negyed évig együtt voltak Damietta egyiptomi kikötőváros ostromában több angol báróval, kik cselekvő részesei a Magna Cartá- nak, olyanok, kik a híres jus resistendi őrei voltak. Itt emlékeztetünk arra, hogy éppen ennek az ellenállási jognak kimondásában és kodifikálásában mutatkozik a legfeltűnőbb hasonlóság a Magna Carta és a hét évvel későbbi Aranybulla között. íme az Aranybullát aláíró főpapok közül most már hármat tudunk, akiknek alkalmuk volt a klasszikus angol szabadságlevél megismerésére.

És ilyenképen, ha történeti perspektívából szemléljük az első szellemi érintkezéseket angolok és magyarok között, melyeknek nyoma a magyar alkotmány zsengéjében kikutatható, úgy találjuk, hogy az angol szellem megismerésének útja Párison át vezetett. A francia királyleánynak III. Bélával kötött házassága teremtett olyan kapcsolatokat, melyek nemcsak a francia hatások gazdagon bugyogó forrását nyitotta meg Magyarország számára, de melyek az angol politikai és szellemi élet megismerésére is vezettek.

b) Ugyanazon idő hullatta le — végre — a harmadik levelet is, melynek alig látható vonalai pedig segítségünkre lehetnek, hogy megfejthessük a magyar középkor egy sokat keresett rejtélyét, az Anonymus-kérdést.

Mit tudunk a „dicsőséges Béla király“ Névtelenjéről? Nem sokkal többet, mint amennyit ő maga árul el gestája előszavában: hogy diák korában — kétségtelenül a híres párizsi iskolában — Dares Phrygius nyomán históriát kompilált a trójai háborúról, hogy N. barátjának megígérte a magyar honfoglalás, a Hét magyar, a nagy vezérek történetét. Ez a foglalatja annak, amit Anonymusról tudunk. Mikor élt, melyik Béla királynak (csak II. vagy III. Béláról lehet szó) volt jegyzője, tisztázatlan kérdés még ma is.

Bennünket az a szellemi lékör érdekel, melyben párizsi iskoláztatása idején élt. Itt — saját szavai szerint — a fiatal klerikus már történetírással foglalkozott. Hol és mikor lehetett ott? Miféle környezetben? Micsoda szellemi hatások irányították a későbbi gesta-írót? Mit olvasott, mit ismert meg párizsi diákkorában? Tán sohasem tudnók, az eddig ismerteken kívül, ha a Gesta Hungarorum egy-egy szava, fordulata, egy-egy etimológiai magyarázata el nem árulná azt az eddig elrejtve maradt szellemi hatást, mely Névtelenünk honfoglalási történetében — igen halvány, de azért kivehető nyomot hagyva — megállapítható. A XII. század tán leghíresebb angol szellemi terméke Geoffrey of Monmouth csodás hatású História Regum Britanniáé c. gestája kerülhetett a mi Anonymusunknak is kezébe. Századok fantáziáját táplálta ez a híres mű, románcok, hősi mondák ki nem apadó forrása. A brit-