Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1934
23 tek hősi történetéről van itt szó, a legendás Artúrról, Merlin jósról, itt találkozunk legelőször Lear király mondájával, Cymbe- line-el, Shakespeare örök alkotásainak hőseivel, itt — Geoffrey gestájában — találjuk költészetnek és valónak azt a sajátos összeolvadását, mely egy mesékre áhítozó kor nemzedékét annyira megkapta. És Geoffrey színes, ragyogó elbeszélése megkapta a mi Anonymusunkat is. Pontos stílelemzés ki tudja mutatni, hogy Anonymus az írásművészet némely eszközét Geoffreytől kölcsönözhette, hogy az angol gestaíró volt egyik tanítója szerkezetben, stílusban, az Anonymusnál oly kedvelt etimológia értelmezésében és alkalmazásában. Még szójátékot is találunk, — hasonlót Anonymusnál és Geoffrey-nél, de —- ezt hangsúlyoznunk kell — a naív mesemondás területére nem tudta a mi Névtelenünket csábítani. Angol mesterétől legfeljebb azt tanulta, hogyan lehet — az akkori kor ízlése szerint -— érdekesen és szépen írni, elbeszélni... De ki volt Anonymus? Mikor élt? Melyik Béla királyunknak volt a nótáriusa? Geoffreynek Anonymusra gyakorolt hatásából meg tudnók állapítani korát és következtetéseket vonhatnánk le személyére nézve is. Az angol író gestáját 1147-ben fejezte be, 8 évvel később már francia átdolgozásban is ismerjük. II. Béla már rég őseihez költözött ekkor. Ha a mi Névtelenünk az angol gestát olvasta, akkor nem igen lehetett II. Béla jegyzője és így önként adódik konklúziónak az egyedül lehetséges feltevés: a XII. század 70-es éveiben, esetleg a 80-asok elején járt Párizsban, ahol Geoffrey gestája kezébe került és azután — a párisi iskoláztatás után — a királyi udvar közelébe került és III. Béla királyunknak lett jegyzője. A Gesta Hungarorumot III. Béla halála után a XIII. század legelső éveiben írhatta. — III. Ince pápa levele 1199-ből a már említett Magister Robertus Anglicus-szal együtt említi P. magister Strigoniensis praepositust (esztergomi prépostot), mint akik tettestársai vagy ismerői a vatikáni könyvtárban elkövetett csínnek. Ez a P. magister később (1202—4) kancellár, majd pedig győri püspök (1204—17). Tudós ember volt, mutatja kutató munkája a vatikáni könyvtárban. De életéből még egy mozzanatot ragadunk ki, mely — úgy látszik — további következtetésekre jogosít. Péter pályája szinte párhuzamos magister Robertus Anglicus, az angol származású veszprémi püspök pályájával. Együtt voltak — a pápai levél szerint — a vatikáni könyvtárban, 1199-ben mindketten Esztergomban vannak, nehány évvel Péter kancellár? sága után Róbert a kancellár, Péter győri, Róbert pedig veszprémi püspök. A baráti kapcsolat nem szakadt meg közöttük püspökségük idején sem, — ők ketten kísérői a kalocsai érseknek, II. Endre sógorának külföldi útján. Lehetséges, hogy a győri és veszprémi püspök barátsága régi keletű, még a párizsi iskolában szövődött. Hisz mindketten párizsi magisterek, a párizsi iskolák coenobiumjai
