Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1934
21 érsek. Nagyműveltségü, nagytudású ember, ki úgylátszik nemcsak királya, hanem a pápa bizalmát is bírta. Külföldi összeköttetésekkel rendelkezik, külföldön utazik, ismételten Kómában találjuk, kétségtelenül a magyar püspöki kar egyik legtekintélyesebb tagja. Hogy angol származású püspöke, — még pedig tekintélyes, nagysúlyú főpásztorról van szó — volt akkor Magyarországnak, annak különös fontossága van abban a korban, mikor Angliában király és egyház közötti viszályok dúltak, melyek Rómát is erősen foglalkoztatták és melyek végre a Magna Cartához vezettek. A történetből ismeretesek a nagy angol szabadságlevél körüli harcok, ismeretes, hogy a runnymede-i találkozás után (1215. jún. 15.), mely a Magna Carta kiadását eredményezte, sem szűntek meg a harcok az angol alkotmány körül. Felújultak az ellentétek, feléledtek a viszályok az 1215. évi lateráni zsinaton, mely érdekes találkozója angol és magyar történeti eseményeknek. A Magna Carta körüli harcokkal a zsinat, személyesen a nagyhatalmú pápa, ismételten kénytelen volt foglalkozni és ezeknek a sokszor nagy szenvedélyességgel vívott harcoknak érdekességét még emeli az a körülmény, hogy a nagy angol szabadságlevél szerzője, Stephen Langton canterbury-i érsek ezidőben Rómában tartózkodott. De tárgyaltak e nevezetes zsinaton mást is: ekkor bízták meg II. Endre magyar királyt a keresztes hadjárat vezetésével. A magyar királynak három követe jelent meg ezen, külső pompás kereteiben és végzéseiben is nagyfontosságú zsinaton: az esztergomi érsek, a szentmártoni főapát, és a mi Robertusunk is, kit nagyhírű földije Langton bizonyára közelebbről is érdekelhetett. Hisz ismételten középpontja volt szenvedélyes vitáknak. Magát az angol szabadságlevelet is módjukban volt főpapjainknak megismerni, mert mint magából a Magna Cartából tudjuk, Pandulf pápai követ egy példányát Rómába hozta. Egyáltalán nem tartozik a lehetetlenségek közé, hogy a magyar érsek és Robertus személyesen is megismerkedtek a Magna Carta szerzőjével. Ezt a feltevést pedig arra a történeti adatra alapítjuk, mely szerint öt évvel később, Thomas a Becket világraszóló ünnepén a magyar érsek vendége volt Langtonnak Canterbury-ban. Másszóval, két évvel az Aranybulla kiadása előtt a magyar érseknek a legközvetlenebb alkalma nyílott nemcsak a Magna Carta szerzőjével való közvetlen eszmecserére, de a Magna Carta tanulmányozására és jogi következményeinek megfigyelésére is. A keresztes hadjárat a lateráni zsinaton tehát elhatároztatott, II. Endre azonnal hozzálátott az előkészületekhez, személyesen vezette hadait a Szentföldre. Mikor pedig minden jelentősebb esemény nélkül visszatért Magyarországba, képviseletében otthagyta Tamás egri püspököt, nehány magyar főúrral együtt. A véletlen úgy akarta, hogy ezek a magyar urak körülbelül három-
