Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1934
20 (1183—86) Franciaországban töltötte, de előbbi életéből világosan következtethetünk arra, hogy a volt angol királyné gondolata a messze Magyarországból nemcsak szükebb francia hazája felé szárnyalhatott, hanem oda is, ahol ifjú élete javát töltötte, hogy a magyar királyi udvar gazdag és eredményeiben is rendkívül termékenyítő kapcsolatokat tartott fenn nemcsak Franciaországgal, de — bár szerényebb keretek között — Angliával is. Bátran következtethetjük, hogy nagy és fényes kíséretében nemcsak franciák, de angolok és normannok is voltak, hisz egy 1186-iki oklevél bizonyítja, hogy Margit környezetében angolok és normannok voltak még akkor is, mikor már jegyese volt a magyar királynak. Következik pedig mindezekből, hogy az érintkezés is Anglia és Magyar- ország között megindult, mint nehány korabeli feljegyzés mutatja. Elmosódott nyomok ezek, szerény emlékeztetők hajdani kapcsolatokra, mégis meglepő az egymástól elszigetelt adatok viszonylagos gazdagsága, mert Margitnak Magyarországba való jövetele előtt — mint láttuk — alig tudunk valamit is angol és magyar érintkezésekről. Ezek most, a XII. század végén kimondottan az ő nevéhez fűződnek. Ilyen szemszögből nézve két egymástól messze távolban élő nemzet politikai vagy szellemi érintkezéseit, nem meglepő apósának, II. Henriknek levele III. Bélához, hogy a francia királlyal együtt tervezett keresztes hadjáratot Magyar- országon át fogja vezetni, hogy a magyar király segítségét, vendégszeretetét kérje. Szokatlan az útirány megválasztása, hisz angol hadsereg soha Magyarországon nem vonult át, és a szempont, mely II. Henrik elhatározását vezette, bizonyára menyének és rokonának, a nagyhírű magyar királynak meglátogatása volt. III. Béla válaszából tudjuk, mily örömmel várta király-rokonát, aki azonban a tervezett utat sohasem tette meg, mert 1189-ben meghalt. Nem lep meg, hogy egy londoni polgár, Richard rajzolta meg nehány plasztikus szóval III. Béla arcképét, méltóságteljes megjelenését, nem csoda, hogy épp III. Béla korában találkozunk a kezdődő oxfordi egyetemen az első diákkal, Nikolaus de Hungária nevűvel, aki három évet töltött a nagyhivatású iskola fejlődése legelső korában Oxfordban. És nem szabad véletlennek tartanunk az eddigiek szerint azt sem, hogy Esztergomban, a királyi udvar közelében angol klerikussal találkozunk. Ez Magister Robertus Anglicus, kinek jelzője angol származásra vall és aki hihetőleg Margit királynéval együtt jött Magyarországra, talán udvari papja lehetett az előbbi angol királynénak. III. Ince pápának 1199-i évben írott levele említi Robertus Anglicus-t, ki abban az időben Esztergomban volt és aki, mint a magyar oklevelekből megállapíthatjuk, fényes pályafutást tesz meg, sőt eléri Magyar- országon a legmagasabb egyházi méltóságot. Előbb királyi kancellár, 1209-től kezdve veszprémi püspök, majd pedig esztergomi
