Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1934
19 tömegesen jöttek a szigetországból a párisi iskolákba, amelyeknek ilyenképen nemcsak az angol klerikusok nagy száma, de az ottmaradt angol magister is speciális jelleget kölcsönzött. Különösen a saint-genéviévei iskolát kereshették fel sokan, ugyanazt, ahol — egy-egy elvégzett adat szerint — magyar klerikusok is tanultak. Kétségtelen, hogy francia művelődési hatás mellett Párisba küldött klerikusaink bizonyos mértékig az angol világnézet befolyása alá is kerültek, hisz az angol gondolkodók legjelesebbjei éppen Párisban hirdethették eszméiket, gondolataikat és így Páris az első érintkezési felülete angolok és magyarok szellemi kapcsolatainak. E kapcsolatok azon iskolákkal, melyeket különösen az angol ifjúság keresett fel, megmaradtak később is, akkor is, amikor Béla magyar király házassága a francia királyleánnyal természetszerűleg növelte a Párisba vágyó diákok számát. A magyarság szellemi látóköréből nem hiányzott Páris eddig sem, példa arra éppen Lukács iskoláztatása, de III. Béla házasságával, az ő és felesége kultúrális tájékozódásával a céltudatos szerves hatások egész sorozata indul meg. Sűrűn kerülhettek magyar klerikusaink Párisba és így nem is meglepő Stephanus Tornacensisnek III. Béla királyhoz küldött levele, amelyben „Bethlen Adolescens“ haláláról értesíti és még három ott tanuló magyar klerikust említ. (Hoc interfuerunt Clerici a Regno vestro Jacobus Michael et Adrianus.) Margit királyné fényes kíséretében — in magno comitatu — nagy számmal voltak franciák, nyugati kultúrát, fejlett ízlést, termékenyítő hatásokat, nem egy nyugati gondolatot hoztak és honosítottak meg nálunk, de nemcsak francia, hanem angol szellemi hatások kora is ekkor nyílik meg Magyarország számára. A régi, XI. századbeli kapcsolatok emlékei mindjobban elhalványodtak és a XII. században Margit királylánynak Bélával való házasságáig — Lukács és Walther Mapes epizódszerű találkozását nem említve — nem tudunk semmiféle angol és magyar érintkezésekről. Ezek kimutathatóan csakis a francia királyleány Magyar- országba való jövetelével indulnak meg. Az, hogy a francia királylánynak III. Bélával való házassága nyitja meg az angol szellemi hatások korát is, nem meglepő. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a francia királylány „ifjabb angol királyné“ volt, mielőtt Magyarországba jött volna. (1186.) Ifjú élete hányatott történetéből tudjuk, hogy Franciaországban alig töltött nehány esztendőt. Jövendőbeli angol királynénak nevelték attól a perctől kezdve, hogy II. Henrik az első Plantagenet megkérte kezét fia, ifjabb Henrik számára. Végigszenvedte férje lázadásának minden keserű következményét és amikor ifjabb Henrik meghalt, épp ő volt sokban ütköző központja az angol és francia király hatalmi törekvéseinek, féltékenységének. Margit özvegysége három esztendejét
