Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1934
18 állítólag maga I. András magyar király természetes fia is — a királyi családot Angliába, majd pedig Skóciába? A tények egybekapcsolódó logikája tehát azt látszik bizonyítani, hogy Agathát Szent István leányának kell tartanunk. Ez a végső következtetése mindannak, amit e bonyolult kérdésről tudunk, e feltevésben találkoznak a származás kérdésének összekúszált szálai. Ha ez így van — és mai tudásunk szerint ebben kételkedni nincsen okunk — akkor Magyarország nemcsak nagy királynét, nemzeti védőszentet adott Skóciának, hanem Margit leánya, Matild útján közvetve elősegítette az angol-normann kibékülést is, és Szent Istvánunkban őst adott a legnagyobb angol dinasztiának, a Planta géneteknek, kiknek ereiben — anyai ágtól — az Árpádok vére is keringett. 2. A legelső angol kulturális hatások Magyarországon. a) Magyarországnak a távolabbi nyugattal kötött legelső műveltségi kapcsolatai egyes történeti nevekhez fűződnek. Margit francia királyleány nevétől elválaszthatatlan nemcsak a mélyebben járó francia hatás hazánkban a XII. század végén, az ő nevéhez kapcsolódik az első angol és magyar szellemi érintkezések emléke is. Párist, nagyhírű iskoláit már néhány évtized előtt Margitnak III. Béla királyunkkal való házassága előtt fedezte fel a tanulni vágyó magyarság. Nem tudjuk ugyan adatszerűén bebizonyítani, hogy Abailard idejében, mikor Európa majdminden országából özönlött a tanulnivágyó ifjúság Párisba, magyar klerikusok is oda jutottak, a dolog természete azonban azt sejteti velünk, hogy amikor Európa minden művelt országából indult meg a vándorlás a nagyhírű dialektikushoz, Magyarország sem vonhatta ki magát e hatás alól, hisz nem volt elszigetelve Nyugat felé és így az általános diákvándorlás bizonyára í'agadott magával hasonló gon- dolkozású magyar klerikusokat is a távol Páris felé. Az első pozitív nyom, hogy magyar diák is felkeresi a messze földön híres iskolákat, csak a XII. század 50-es éveiből ismeretes. Lukács, a későbbi esztergomi érsek, az első magyar klerikus, akinek párisi tanulmány esztendejéről tudomásunk van. Nem hinnők, hogy ő lett volna az úttörő és előtte párisi magyar diákról bizonyára csak azért nincsen tudomásunk, mert e korból alig maradt valamelyes feljegyzésünk, de az angol Walther Mapes nagyérdekű feljegyzései a mi Lukácsunkról már egyet mutatnak: a mi klerikusaink Páris- ban angol diákokkal is sűrűn érintkeztek. A párisi iskolák történetéből ismeretes, hogy a XII. század második felében, amikor Oxford még korántsem tudta az angolok igényeit kielégíteni,
