Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1934
15 évszázadokra kiható következményei Margit és III. Malcolm házasságának. Skócián kívül tehát Anglia történetében is a magyarországi születésű hercegkisasszony jelentősége messze túlszárnyalja a királynék szokásos szereplését. Ezeket előrebocsátva, joggal kérdezhetjük éppen mi, kiknek országában született és nevelkedett az angol-skót történet egyik legnemesebb nőalakja, ki akaratlanul is — s mint láttuk, századokra kihatóan — nagy történelmi változásoknak volt előkészítője, kicsoda volt ez a Margit, a skótoknak későbbi szent királynéja, leánya útján kibékítője normannoknak és angoloknak, dédanyja a Plantagenetek hatalmas dinasztiájának? Magyarországon született és itt nevelkedett,1) de vájjon a magyarországi származáson túl van-e közünk Szent Margithoz? Ezzel elérkeztünk a régi angol, illetőleg skót történet egy igen sokat vitatott kérdéséhez, melyre mindmáig nem kaptunk kielégítő választ. Általánosan elterjedt angol és német történeti felfogás szerint Margit anyja, Ágota, Gizella első királynénknak valami rokona, német hercegkisasszony, aki Szent István udvarában élt és akivel itt megismerkedett a száműzött Edvard királyfi. Mi a legrégibb angol krónikák alapján szembehelyezkedve a nézettel, az eddigi idevonatkozó kutatásoktól eltérő eredményekhez jutottunk, mert a legrégibb feljegyzések mérlegelése, történeti értékük latolgatása, a krónikák számtalan változatának logikus összeegyeztetése azt a meggyőződést érlelte meg bennünk, hogy Szent Margit édesanyja, Agátha nem német hercegkisasszony, nem unokahúga vagy távoli rokona Gizella királynénak, hanem édes leánya Szent István királyunknak és Gizellának és hogy ilyenképen Szent Margit az első magyar király unokája. Ezeket előrebocsátva e helyen csak azt vizsgáljuk, amit az angol krónikák körülbelül a XII. század közepéig tudtak a Magyarországba menekült angol-szász hercegekről és Margit származásáról. Mert amit a Margit gyermekeivel egykorú nemzedék feljegyzett, annak mindenesetre több súlya van történelmi hitel szempontjából, mint a későbbi krónikák kiszínezett elbeszéléseinek, melyek tévedéseket, ellentmondásokat automatikusan adtak át egymásnak és a történeti köztudatot ilyenképen teljesen megzavarták. !) A baranyamegyei Püspöknádasdot tartják általában. Margit születési helyének. V. ö. Katona: Hist, Crit. Reg. Hung. IV. 239. — II. Endre okleveléről, mely a „terra Britannorum“-ot említi, 1. Hasznos Mulatságod 1828. I. 331—35. Horváth István figyelmeztet a Magyarországon lakó britekre, de nem tudja, kik azok. — Bézbányay József Nádasdot jelöli meg Margit születési helyének (Kath. Szemle, 1896. 68—97.), de — ismételhetjük e pontban Mátyás Flórián véleményét — pozitív nyomunk nincsen a püspöknádasdi elmélet támogatására. Itt csak valószínűségről van szó.
